2010. jan. 14.

Mascarponés csodacucc

Kérném szakember olvasómat (ha még megvan), az alábbi posztot hagyja ki, mert szívinfarktusveszélyes...

Naszóval, Eszter az etetőszékben egy mármegint tonhalas szendvics társaságában. Én meg nekiálltam egy szuperkirály(nak tűnő), meggyes-ananászos mascarponés krém elkészítésének. A dolog egészen addig jól haladt, hogy a mascarponét elkeverem cukorral.
Ezután viszont ajajjajjj...
Először is megpróbáltam az UHT tejszínt habbá verni. Bő 10 perc és teljes mértékű állagromlás után elolvastam már a dobozt, mégis mi a tököm van. Jaaaa... hogy habbá verés előtt legalább 12 órán át 5 fok alatt tárolni??? Pafff...

Mindeközben persze már a meggybefőttet felmelegítettem, beletettem a zselatinlapot (4-et, ahogyan a recept írta), és vártam, vártam, vártam... No, már a hűtőbe vágtam a meggyet, mert az a büdös életbe nem fog zselésedni, de még csak icipici minikocsonyaszerűvé sem válik.
Pedig a cukros mascarponéval hab nélkül még ellettem volna, de ha a folyékony halmazállapotú meggybe beleteszem a sűrű krémet! Úúúú, vadikirály lesz!
De most már nem dobom ki, mert persze megint a legolcsóbb csodaédességgel próbálkoztam be! Szóval összeöntöm egy kicsit később! Lesz, ami lesz!
Várlak haza béb fincsi sütikével, jóóóó???

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése