2010. márc. 29.

A mamavigyázás veszélyei

Mindenki nagy boldogságára anyu szombaton bébicsőszösdit akart játszani. Le is jött Pestről.
Ez azért különösen jó, mert ilyenkor már el tudunk menni Lacival kettesben, amikor Eszti lefekszik, és ráérünk csak az ébredése után egy-másfél órával hazajönni.

Nem kell semmi extraizgire gondolni. Elmentünk pizzázni, majd az Auchanba és a romantikus együttlétünket egy kis Decatlonnal zártuk.

Hazajöttünk, amikoris kiderült, hogy Eszti egy tündibündi (na ez persze nem akkor derült ki...), de csak 35 percet aludt (ilyen már nem fordult elő kb. 1-2 hónapja...). Mondta anyu, hogy szépen meg is uzsonnázott. Mondom látom, csak beleevett a cseresznyébe, mert a piros maradványa ott volt az állán. (Még lefekvés előtt ugyanis fagyott állapotában azt szopogatta.)
Erre anyu: ááá, az nem cseresznye, az nem kellett neki. Az málna...

Az első sokkból felocsúdván egyszerűen nem tudtam lecseszni anyut, mert szerencsétlen nézett nagy bociszemekkel, hogy dehát az gyümölcs... És amúgy is szegény elég rendezetten betartja a tiltólistánkat (csoki, süti, cukor, ropi stb.), bár tudom, hogy nem tetszik neki a szigor, ugyi anyu?

Szóval azért adtam az ívet neki a délutáni sétánál, de így legalább megkímélt a remegő kezekkel történő málnakóstoltatástól.

De félreértés ne essék, boldogok voltunk, hogy Esztike baromi jól elvolt a mamával, csakhát... veszélyes na...

Ui azoknak, aki nem most nevelnek gyereket: a málna és egyéb aprómagvas társai tiltólistásak másfél éves korig, mert nagyon allergizálnak. Én úgy gondoltam, hogy szezonban tuti fog kapni pl. epret, mert azért nem hagyom ki.

2 megjegyzés:

  1. Miután ilyen veszélyes nagyi vagyok, azért még vigyázhatok a kis tündérvirágra ugye?

    VálaszTörlés
  2. Naná... De legközelebb diós tésztát kérünk...
    (Neeeem, amúgy még diót sem ehet...) :)

    VálaszTörlés