2010. márc. 27.

xxx

Azzal megy el a legtöbb időm, hogy hülye címet adjak a posztnak. Grrr...

Tegnap érdekesen alakultunk. Esztergyerek délelőtt nyüfinyomi és borzasztó, de úgy frankón nem tudtam még lépni sem tőle, mert nyakbacica lett belőle. Sebaj!
Kétszer alvásnak nézett ki a dolog, miután 9-kor már a tiltott fiók titokban pakolása sem okozott különösebb örömet neki.
Lefektettem 1/4 10-kor. 40 perc múlva felébredt, sírva, ami azt jelenti, hooooogy visszaaltatás. Simán vissza is feküdt. Majd 2,5 óra múlva újabb sírva ébredés, viszont ekkor magától még visszaalvás, majd 1/4 1-kor mintegy 3 órányi alvás után boldog bábá és vává közepette anyabehívás a hálórezidenciába.

Az élet szép lett 3 órányi délelőtti alvás után. A felső egyes helyén megjelent egy fehér pötty, nem túl szép, de biztontuti, az okozta a gondokat.
Aztán a délután jól telt, no nyüfi, no bömbölde, csak apróbibi, hogy nem aludt el 5 körül sem, ahogyan terveztem, de így is kibírta 8-ig. Igaz, közben jöttek a mamáék, mint szórakoztatópartnerek, meg a vacsora felét is csak a Hajni közbenjárására sikerült beenni (azaz Hajni leköti Eszti figyelmét, anya lapátol közben a szájába. És minden kanál után az öröm virágai nyílnak szívében, hogy huhhh, ez is bentvan...)

Felhívtam anyut is, akit a kiborulás határmezsgyéjéről kapartam össze ezzel a hívással,mivel reggel közöltem vele, hogy Eszti lehet beteg és akkor nem tud ma jönni (legalábis nem érdemes). Ő meg "ajajajjj", és "jademárúgykészültem" és egyebek, de így határtalan boldogság, hogy nincs betegség, és jöhet felvigyázni!
Mi meg persze jól lelépünk Lacival. Hogy hova és mit csinálunk, azt majd dobja a gép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése