2010. márc. 3.

Éjszakai őrület

Igen, ez voltam én...
Kezdek elszokni az éjszakázástól. Legutóbb talán pénteken kelt fel éjszaka. Így ma éjjel, amikor éjfélkor felsírt, automatikusan keltem fel, mentem be hozzá, ahol állldogltam egy ideig rájőve, hogy nem is szoktam az első sírásra kimászni az ágyból, mert csomószor visszaalszik magától. Ahogyan most is. Jól van, luftot lőttem.
Egy körül szerintem még nem aludtam vissza olyan mélyen, így Laci horkol, én költözöm a kanapéra.
Háromkor sírás, bementem, és az ágyon üldögélt, visszafektettem.
Ötkor sírás, amire újra automatikus ágyból ki, gyerekszobába be... Ahol Esztike addigra békésen szunyókált újra... Én hülye.. Megint elfelejtettem várni...
Hétkor Laci el, én felkeltem, hiszen már úgyis nemsokára ébred (tegnap korábban fektettem, hogy ma, ha jön Reni, hamarabb fektethessem le délutánira), mondanom sem kell, hogy még mindig alszik.

Ennyit a kiszámíthatóságról, meg rólam...

2 megjegyzés:

  1. És ennyit Reniről, aki eltrécselte az időt, de nagyon megtisztelve érzi magát, hogy miatta próbáltad megváltoztatni a gyerkőc napirendjét(még ha csak egy napra is.) :-)

    VálaszTörlés
  2. Tök mindegy, mert amint látod: ember tervez, gyerek végez. :)

    VálaszTörlés