Most, hogy vége lett a 4400-nak tegnap (vagyis minden este egy-egy részét néztük meg), mára aludtam rá egyet, és jól bepörögtem rajta.
Mert nekem azért kellett egy éjszaka, hogy feldolgozzam, hogy a dolognak az a tipikus vége lett, hogy "vagy igen vagy nem", vagyis ráhagyjuk a nézőre gondoljon, amit akar. (Az az érzésem, Laci ezt a fajta befejezését már tegnap vágta, de nekem ugyebár GYES-es agy... Na! )
Ha ezek után a Lost befejező évadjának az lesz a vége, hogy kiderül, az egész a bolygók bizonyos állása miatt bekövetkezett kollektív látomás, akkor tökön lövöm magam... És írok a készítőknek (tudjátok, mint a "támasszák fel Bobby-t!" a Dallasban)!
(Amúgy meg csak zárójelben jegyzem meg, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ennyi évad után még saját maguk a forgatókönyvírók képben vannak, hogy ki, mikor, melyik idősíkban, mit csinál...) De mi akkor is imádjuk!
No, máris jobban érzem magam... A kölyök...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése