2011. ápr. 6.

Semmi izgi

Ma nagyon kellett volna egy fotót nyomatnom Esztiről, miután lefeküdt, de nem akartam megzavarni alvás közben.
Ugyanis hanyatt feküdt egy adag takarón és a kezében "A két lotti" című darab nyugodott szépen becsukva és úgy aludt. Halálosan jó kép lett volna, de sajna kihagytam.

Ma is megcsillogtatta az össze bűnöző hajlamát. Már folyamatosan vannak nálunk emberek: hol Laci apukája fest, tegnap a Kriszta, ma a mameszom volt itt, szóval Eszti kellőképpen randalírozós passzban van napok óta. Ma is így volt, de legalább elszórakoztatta a dédit. Szal eltalálta, hogy ő most széttúrja a földön lévő könyveket és "A két lotti"-val tér nyugovóra. Amúgy meg általában legófigurát választ a lefekvéshez. "Hát vigyed, de ha tépéshangot hallok, bemegyek és elveszem"-mel együtt vitte magával, és szerencsére alváshoz elég unalmasnak is találta.

Node azért fotó van, a kölykec hihetetlen makimajom tulajdonságokkal van felruházva. Két napja hajmosás előtt álltam, ezért copfban mentem utcára. Hazatérve Eszti lehajította a szemüvegét, kérte az enyémet (haha, sohaaaa!!!). De ő csak követelte a drága szemüveget. Mondtam sohaaaa!! És előhalásztam 6 rakat alom alól az occsót...

Na felvette a szemére, feltette a feje tetejére, majd újra a szemére, nézegette magát a tükörben és érezte, hogy nem százas a dolog.
Ekkor kérte, hogy neki is legyen copf a hajában. Tényleg nagyon nagyon édes jelenet volt, teljesen lemásolva az aznapi sétán kinézetemet. És tuti én voltam, mert a copf után baseball sapkát is akart. De azt sajna már nem kapott.
Majd két napig napszemüvegben nyomta itthon... (Bepróbálkozott persze a megyek sétálni napszemügemben témával is, de azért azt ne már!) Merthogy furán néztek volna asszem az emberek:



Diszpécser Eszter

2 megjegyzés:

  1. Csak nem sajnálsz tőle egy pár tízezer forintos dioptriás napszemcsit?

    VálaszTörlés