Elmentünk 4D-re, de a fotót már a fél családnak elfelejtettem megmutatni.
Így most felteszem ide is. Hogy miért homályos? Mert egyszerűen nem kértük a CD-t a fotókkal, mert minek. Szegénykém... De tényleg azt kell mondanom, hogy Esztiével sem sokmindent kezdtünk, szóval nem láttuk értelmét még egynek. Így a legjobb fotót Laci kivágta a videóból, azt tudom feltenni ide.
Egyébként azt az orbitális hasam miatt nem tudom elfelejteni, hogy terhes vagyok, de ijesztő módon nem érek rá ezzel foglalkozni.
Most jöttem rá, hogy már átléptem a 3. trimeszterbe (Esztivel ez már annak a napnak a reggelén tudatosult bennem.)
Az már csak hab a tortán, hogy volt olyan hetem, amikor nem emlékeztem, hogy hány hetes terhes is vagyok... És ez azért kemény... (Azóta viszont szigorúan észben tartom!)
Most nekiestem, hogy bejelentkezek már a 30 hetes UH-ra, majd ma rájöttem, hogy arra adtak automatikusan egy időpontot az előzőn. És már a kezemben volt a telefon, amikor bevillant.
Szerintem tökgáz!
Ma szomorúan vettem tudomásul, hogy átléptem a 60 kilót. Hát csúnya, na...
De biztos szerepe van benne a frissen vásárolt, majd azonnal megfőzött, hagyományos eljárással készített (vagyis számomra kincset érő) sonkahegynek, ami a hétvége fő táplálékául szolgált. Király, hogy tudtam nagyvárosban ilyet szerezni! Szóval a hízásos eseményt elkerülhetetlennek nyilvánítottam!
Ennyi a terhességes "aztsemtudomhovakénemenni".
Ja, az új védőnőm elkerüléséről nem mesélek, mert az tudatos... :)
Bizony velem is előfordult, hogy azt sem tudtam hányadik hétbe vagyok! :D Bezzeg Bebénél napra pontosan tudtam! :D
VálaszTörlésHuhh, akkor jóóó! :)
VálaszTörlés