Gondolom mindenki epedve várja, mi lett az orrszívó nélküli, félnapos, "itt takony hol a takony" után.
Háááát, sajna tuti orrhang immár 3 napja. De semmi egyéb, viszont ez is eléggé bosszant minekt, ugyanis nem jön le semmi az orrából.
És ezt honnan tudjuk?
Nakérem, apucika leül gyerekkel szemben pénteken:
"Eszter! Kiszívjuk a porszívóval az orrod, jó?"
Gyerek: nemjó.
"De alvás előtt megcsináljuk, gyorsanügyesenhipp-hopp kész is leszünk, ha hagyod magad."
Gyerek: Szívjuk orromat.
Bááá
Vazze, azóta minden lefekvése előtt megpróbáljuk kitisztítani az orrát úgy, hogy Eszti ül az apja ölében és mosolyogva hagyja, hogy menjen a buli.
Nemáááár!
(Ma azért necces volt, már 11-kor elkezdtem mesélni, hogy ma apa nélkül orrszívózunk. Apucika ölébe ülök. "Nem drágám, apucika ezért nem fog hazajönni a munkából". Felhívom apát, hazajön. Há' majd' megettem...
Persze apucika nem jött haza, viszont ma már azon ment a harc, hogy ne saját magának dugdossa be a motyót az orrába a bekapcsolt porszívóval, hadd csináljam már én. És ez azért kedvezőbb felállás.
Ha nem javul az orrhang, én tuti elviszem dokihoz megnézetni, nehogy gubanc legyen belőle, ugyanis...
...nagy túrára készülünk: lemegyünk mameszékhoz Stornyára csütörtökön. Ohne Laci, aki majd csak vasárnap csatlakozik hozzánk (és hoz minket haza kocsival.)
Érdekes buli lesz, átszállásos-fél délelőttös buszozással, mert mi mindig a kéynelmesebb módját választottuk az utazgatásoknak (vagyis apa viszi kocsival a csajok seggét mindehova.)
Szóval nem ott kéne lebetegedni, ha nem muszáj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése