Tegnap gondoltam időm, mint a tenger, Laci dolgozik, Eszti alszik, én meg csak kiválogatom már a fotókat. Hát nem tettem.
Belepillantottam ugyanis a hülye felugró ablakba a blogsablonokról.... Persze már itt villog hónapok óta, de nekem pont tegnap kellett elszarni vele az időmet.
Sebaj, szerintem csodszépre ráztam át a blog kinézetét. Szerintem...
Ugyanis Laci hazajött és bejelentette, hogy szerinte olyan, mintha petesejtek úszkálnának a képen. Jójó, így közelről megnézve, ja... Mellesleg csak nem rakhattam tele kávébabbal, meg szívecskékkel a hátteret, nem?
Aztán jött anyu, hogy hol a fotó és amúgyis hol fog most képeket nézegetni. Mondtam, tekerjél bele, aztán ott!
Noszóval nagy siker az új kinézet!
Tegnap nem mellesleg új rekordot döntöttem. 2 azaz kettő órán át a játszótéren voltunk
Nem volt mit tenni, ugyanis a hátrányos helyzetű család egyik kislánya (olyan 5 éves forma, vagy igazából a fene tudja) beleszerelmesedett Esztibe, és folyamatosan hozta-vitte-kergette. Kölykedli meg szárnyalt a boldogságtól (imádja, ha csak vele foglalkozik valaki), így happy hawaii volt mindenkinek.
Ma anyuék megérkeztek reggel. Ki nem hagynák a repnapot. Gondoltam csinálok nekik muffint, mert olyan jó fej vagyok, aztán rájöttem, hogy ezek már hajnalban ránkrontják az ajtót, mert ezek olyanok... és lőn... Eszti még a reggelijén sem volt túl, amikor jöttek-láttak és elmentek. Így muffin délután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése