A történések szempontjából jól telt. Anyu meg Misi papa vonultak szombaton gyerekfelvigyázni (vagy inkább bohócnak a kölyök mellé). Ennek megfelelően el is volt Eszti egggész nap. Délután még a Vadasparkba is elvitték.
Ott állítólag Eszti annyira nem volt ráizgulva a kerítésen túli állatokra, nem úgy a simogatóban lévőkre.
Nagy boldogan mesélték a nagyszülők, hogyan kergette a kecskéket. Én természetesen közös olvadozás helyett csak reálisan láttam a történéseket, és nem tudtam másra gondolni, hogy akkor ezzel egyidőben vajon hány réteg kecskeszar rakódott a gyerek cipőjére. (Amúgy igazam volt ezügyben, több réteg...)
Viszont, amíg aludt a ded, elmentünk kajálni, meg kávézni. Természetesen hoztam a formámat és az újonnan felfedezett Frei Caféban azért elhisztiztem, hogy cukorszirupmentesen készítsék a kávémat. Még jó, hogy csudajófej a (itt pincért akartam írni, node nem ám!) barista csaj... Még ez is annyira sznob!
Jaaaaj, de bírom az ilyet! És a kávéválasztás előtti kávérágcsálásra még nem is tértem ki...
Szóval így megesküdött, hogy nekem csak feleannyi szirupot készít. Nem is fájdult meg a fejem.
A Vadaspark ideje alatt meg egy tökéletes, gyerekmentes, csudaromantikus nagybevásárlást tartottunk Lacival. Hát bizabiza, ezt is csak néhány kivételezett tudja értékelni, milyen csodás a bevásárlás egy "összespolcotlepakoló, mindenzacskótkosárbatevő és őrületestempóbanrohangáló" kölök nélkül!
Ma meg Csirke meg Niki. Újra...
Akik alszanak... Újra...
Ja és anyu: asszem maradnak még egy napot, ezért azt üzeni K., hogy indítsd be a mosógépet!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése