2010. aug. 27.

Anyuci

Laci gondolom unatkozott itthon a kölyökkel, amíg én főztem délelőttönként, mert Eszti reggel azzal fogadott: anya-anya-anyuci. Ezt Laci tanított be neki, szerintem megacuki!

Amúgy is az. Mostanában hisztimentes övezet van nálunk. Asszem jól lekezeltük a múltkoriban (hehe, vagy lehet, amúgy is csillapodott volna), így most gyúrunk a következő körre!
Sőt, most olyan jól nyomjuk, hogy útközben pl. elég leguggolnom hozzá és elmesélnem neki, hogy haladni kéne, ezért csüccsenjen már vissza a babakocsiba. És az esetek nagy részében visszacsüccsen.

Nincs semmi egyéb történés, gyermekem oltva továbbra sincs, már várom, mikor szabadítják rám a gyámhivatalt.
Na persze nem fogják, mert írtam egy sms-t a védőnéninknek, hogy izémizé, sok a dolog! Közben meg csak az az igazság, hogy annyira későn kel reggel a kölök, hogy a franc tudja a délutáni alvását 2-3 között megszüntetni.

Bár ma megakorán (már 3/4 8-kor) ébredt, elégedett is voltam az eredménnyel, mert 1-kor már itt visított (tipikus aludniakarok visítással), még elmosogatni sem tudtam, vinnem kellett aludni!

Holnap jönnek anyuék. Persze önként és dalolva vigyáznak gyerekre.
Mi meg sütikávéromantika.

Nem mintha nem ezt csinálnánk naponta! Mivel Laci szabin van, így délutánonként sörfesztivál sörromantikába csapunk. Az is király!

Így visszaolvasva nem valami fényesizgalom az életünk, de megteszi!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése