2010. aug. 20.

Az utolsó napon...

... jutottam el írni pár sort.

Úgy gondoltam, majd kölyökalvásidőben posztolgatok, de elvitte a figyelmemet a szauna, meg a medi mellett olvasás...
Pedig bizabiza volt 3 órás délutáni alvás is, dehát lazultam na! Úgy látszik, a konyhába kitett gyerek jót alszik!
A nyaralásunk első napjait azzal kezdtük, hogy Lacival folyamatos vitában voltunk mindent illetően. Már mondani akartam neki, hogy inkább menjen haza, de aztán rájöttem, hogy a kocsit csak nevigyemánel! Így nem küldtem.

Aztán csak feljutottunk az egregyi pincékhez, és legfőbb jóbarátunk és problémamegoldó jollyjokerünk: az alkohol oldotta ezen konfliktusokat.
Olyan jó kis helyet találtunk, ahol jópofa fickó volt, lelkesen elmesélt mindent a borról és isteni rosét vettünk is. Annyira jót, hogy még Laci is naponta ivott belőle (jelzem, ő sosem iszik bort).
A jégborrról sajna lemaradtunk, pedig olcsón árult, csak elfogyott tegnapra, viszont megvígasztalódtunk egy kis mézontófű mézzel. Tök király!

Aztán sikerült Keszthelyen befűznöm a középkori kínzómúzeumra is (mely jó volt, nagyon pici volt, de durva volt).
Ja, mert egyik nap csak valami barom történelmi panoptikumba volt hajlandó velem bejönni, na és az extra izgalmas is volt! Megnézhettem Dózsa Györgyöt, aki kifejezetten mentálisan retardáltnak tűnt és Balassi Bálint beszívott és/vagy fogyatékos fejét is. Ők pl. komolyan így néztek ki. Hurrá!
Amúgy múzeum tekintetében én a Festetics kastélyra gyúrok, de ma indulunk haza, így még nem tudom lesz vagy sem.

Mindeközben gyerek jól elvan, szerintünk nagyon élvezi az ittlétet, mert folyamatosan program van, szóval ettől kár volt tartanom. A beszédfejlődése is ihajcsuhajj megugrott. Papagáj effektus megjelent, mindent leutánoz. Laci szerint többször kéne nyaralnunk! (Persze csak a gyermek fejlődése érdekében...)

Ami nagyon megviseli az életünket: beszereztem egy azonosítatlan csípést. Éreztem, hogy megcsípett valami, gondoltam szúnyog... gyanús, hogy nem az volt... Először is mostanra úgy néz ki, mint a Lyme kór. Van egy csípés, ami körül frankón növekszik a bőrpír. Fájdogál is, de a növekedése az aggasztó. Szarul néz ki, na!
Az elhelyezkedése (a bal alkaromon van belül) meg jelenleg több problémát is felvet:
a) a kölykedlit karba véve ott kéne tartanom. De fáj...
b) a vadiúj táskám karbanhordós, és így nem tudom karbanhordani. Borzadályosrettenet!

Valamelyik nap sikerült összehoznunk egy találkát a Gyenesdiáson nyaraló kedves fórumtársamékkal, Magdiékkal is, de ez újabb poszt lesz később!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése