Megint nyaralás

Naja, jól megy... Újra nyakunkon a nyaralás...
Ennek örömére Eszti a napokban kifejleszette a jelenlegi, "miért aggódjunk nyaralás alatt" verziót. A múltkori utazás alkalmával beállt a reggel 7 órási kelésre, most meg az éjszakai bömbölésre.

Egyáltalán nem gáz a szitu, de jobb lenne, ha nem lenne.
Ugyanis éjjel bőg. Bemegyek hozzá, hogy "namivan?". Gyerek fekszik és bőg. Semmi nincs. Fekszik és bőg. Úgy 10 percig. A múltkor kivettem az ágyból (amúgy ezt szigorúan tartom, hogy nem szedünk ki éjjel kölyköt a kiságyból), de ki akartam zökkenteni, nulla eredménnyel, mert már a kezemből kúszott is vissza. Bőgve...
Simisimi... bőgés.
Aztán egyszer (úgy 10 perc után) fordul egyet és visszaalszik...

Csak annyiból bosszantó, hogy felébreszt, és nem mindig tudok azonnal visszaaludni. Nomeg nem szeretném, ha mindenkit felverne az apartmanban, mert egyébként nem tudom elhallgattatni. Meg kell várni, míg visszaalszik.

És nem, nem köcsög vagyok, tényleg bőg. Nem fájdalmasan üvölt, szívettépően sír, hanem idegesítően, ugyanolyan hangsúllyal bőg.

De azért szeretjük és nem adjuk el...

Viszont elkezdtem fejbe összeszedni, mit kéne elvinni, pakolni, idetenni, odatenni... És már az agyi kapacitásom végénél járok. Asszem le kéne írnom papírra...