Most Magdiékkal futottunk össze, mert kiderül, hogy egymástól pár km távolságra nyaralunk. Így kihasználtuk az alkalmat!
Marci egy nagyon jópofa kissrác, édes nagyon, de bakker nem áll meg! Egy pillanatra sem! Komolyan meghökkentő élmény volt, hogy okéoké, énEsztim és rohan, meg pörög, de Marcihoz képest sehol nincs.
(Jó sokat emlegettünk is titeket Magdi!)
Szóval én már attól a fáradtság jeleit produkáltam, hogy gyermekemet elhagyva (aki után szinte végig Laci futkosott), követtem pár szó csevegés erejéig Marcifiút meg az anyját.
Amúgy a kölykök szenzációsak voltak, főleg, amikor néhanéha összefutottak a különböző irányba rohangálásból.
A másik kulacsa mindig izgalmasabb okán egymás kulacsából nyelték a vizet, majd amikor Marci rájött, hogy jéé, ez nem is az enyém, akkor ment Esztit itatni. Az a kismajom meg tátotta a száját és hagyta. Zabálnivalóak voltak!
De a legcukibb akkor is az elkerülhetetlen nagy bummal végződő összeölelkezős-puszilkodós nagyjelenet volt, amelyet a randi végén mutatott be a két kölyök és szerencsére Magdiék le is fotózták. Ez a kép állat, majd felteszem, amint megszerzem!
És akkor nézzük cukiMarcit, amint a fotómasinát akarja begyűjteni...
Lusta apja meg a hinta
Többet majd később!
Amúgy ha már babatali, valószínű Hajnikáék átjönnek holnap! Ez tökkirály! Hogy legyen mit írnom holnap is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése