HJ

Egyébként meg az élet szép.
Bevállaltam, hogy drága mameszom helyett én sütöm a sütiket a családi húsvétra. Így tegnap is azt csináltam, meg ma is azt fogom.
Aprópici kellemetlenség, hogy Lacinak délelőtt el kellett mennie (haha a főnökének segít... költözni... Röhög a vakbelem, ahogy elképzelem a 60 kilójával a szekrénycipelés közben! - Sebaj, az én uram erős és bátor és megküzd ezzel is!)
Csak sajna nincs itthon, hogy Esztit elvigye, amikor a robotgéppel csűröm a tésztát, amikor a kiborított mákban tapicskol, amikor megy a sütő... Szóval így egy kicsit ügyesbajos lesz a dolog. De sebaj!

Ami még szót érdemel: ugye említettem már az a fajta hozzáállásomat, hogy nekem mindegy, hogy a gyerek jól eszik vagy jól alszik, de valamelyik legyen már tökésletes, ne kelljen már mindkét témán agyalni! És lőőőőőn!
Végre beérett az alvási szokások kb. két hónappal ezelőtti megújítása!
Már nincs lefekvés előtt viháncolva táncikálás a kiságyban, "nemmakaroklefeküdnivisítás", és a kiságyrácsokra vergődve felkenődés. Délután is és este is leteszi a fejét és bevágja a szunyát.
Az éjszakák meg! Hohohóóó, mint 3 hónapos korában. Alszikalszikalszik és mindezt csöndben, ébredésmentesen. Még amikor a hétvégén kijött a foga és többször felsírt, akkor is mindig visszaaludt.
Jaaa, hogy ezek mellett milyen minőségben étkezik? Hát ezt inkább hagyjuk...
Legyen elég annyi, hogy a nemtom-mikor(de már nagyon régen)mért 9,5 kiló feletti értékről tegnap a csemetét mérlegre dobván a 9,4-et sem érte el. (De én magamban azért felfelé kerekítettem...)
Szóval ejtsük ezt a témát...