Vendéges napok

Mostanában olyan vendégekkel teli napokat élünk. Mindig jön valaki, és ez jó is, mert Eszti... ahh, huhh, és amúgyis.

Szóval a bölcsi buli úgy néz ki eddig, hogy délután 4-kor hazarángatás (keserves sírás közepette), majd itthon bődületes őrültpörgés, de nem ám az a "decukiboldogbejbi" jobbik fajta. (Hanem a lepakolom, eldobom, nemhagyomabba stb.) És a legjobb, amikor ezt másnap is folytatja...

Node vasárnap Magdiék jöttek Marcival. Ez jó volt nagyon, főleg, hogy a fiúk eltűntek egy időre a szobába a kölykökkel, így legalább tudtunk pár szót beszélni.

Aztán tegnap Anett ugrott fel ebéd után, ez egyrészt külön öröm, mert ő egyszerűen pozitív, másrészt meg nagyon jól oldotta a délelőtti "kikészültem a saját kölykömtől" alaphangulatomat.
Sőőőt, büdösgyerök felkelt, látta, hogy vannak nálunk, és baromira előadta a "dejógyerek vagyok" oldalát. Jó, a végén már nyűglődött, hogy menjünk sétálni, de köze nem volt a délelőtti viselkedéséhez.

(Ami újfent abból állt, hogy anya ne csináljon ebédet, mert, ha igen akkor: leszedem a kést, belenyúlok a hagymába, szétdobálom a diót.
Amikor végre eltűnök a konyhából, akkor a szobában az ágyról egyensúlyozva lehúzom a redőnyt, majd leszedem a pelenkámat, úgy csinálok, mintha pisiltem volna a bilibe és egy adag lopott WCpapírral rohangálok a lakásban, amivel folyamatosan nuncit törölgetek... )
És ez kb. 15 perc a délelőttről... :) Ahhh, nem vicces ám, tényleg alig vártam, hogy lefeküdjön.

Persze ez is csak ezek után: szar a kaja, nem eszek egy falatot sem, "akkor húzzál Eszti az etetőszékből!", jó, akkor fáradt vagyok, aludok. "Nem alszol, ha lehiggadtál visszajössz és eszel két falatot!".
Aztán visszajött, evett és végre vége volt a délelőttnek.

Ma meg újabb vendég: dédimama. Ezért a kölök tündibogyó, dédi hozott vagy 5 killa cseresznyét és a piacon már csak 500ért vettük az eper kilóját, így ma éppen szép az élet.

Holnap bölcsi, mert a taknya megint pont úgy alakult, mint húsvétkor: egy nap víztakony, tegnap óta meg "csak" orrhangja van. Azt sajnos nem sikerült ellenőrizni, hogy ez az egész újabb fogakat eredményezett-e, mint ahogyan a múltkor történt, hiszen a felső kettő helyére nehezen látok be.
(És valljuk be, azt merészeltem gondolni, hogy az én nagy és okos lánykám majd tökéletesen felfogja az "anya beteszi az ujját a szádba, de ne csapd rá a meglévő 18 fogadat, jó?" kérést, és nem lila fognyommal az ujjamon szabadulok ki a fejéből... Na ez a része nem jött be!)

Szal holnap bölcsi, így végre foglalkozok egy kicsit magammal (vagyis csak elmegyek fül-orr-gégészetre a most már szinte folyamatosan bedugult fülemmel, hátha
a) bejutok aznap,
b) fogadnak egyáltalán,
c) és találnak valami megoldható dolgot mögötte. Ha macera, vagy visszajárós, vagy gyógyszerezős, vagy mégrosszabb, akkor meg maradok félsüket-visszhangzósban.)