Zizzenős időszak

Totális elhavazásban voltam, mivel a héten eljöttek Csirkéék is látogatóba. Ez király is, de ihajj, semennyi időm nem volt. Ma elpályáztak, és jött a mameszom cserébe. És neki azt köszönhetjük, hogy elköpte Esztinek, hogy Csirkét Tamásnak hívják, és a kölyök azóta két néven szólítja meg. Amúgy mamesz is kafa, mert ennek a gyereknek édesmindegy, hogy ki, de valaki foglalkozzon már vele, és ez most meg is van rendesen.

Node, hogy Csirkét mennyire imádja? Hát zabálnivalóan! (Mondjuk én is imádnám azt, aki állanóan dobál a feje fölé, meg akit lehet megmászni rendszeresen és nem jajong miatta...)
Szóval Csírabéla rendszeresen ölelgetve szeretgetve volt. De nagyon cukisan ám!



És a reggelt így kezdték, kölök felkelt, beitta a tejet, átdzsasztázott Csirkéékhez, ráfeküdt a hasára, és ott alfázott még vagy 10 percet...

Persze persze Nikivel is jól kijönnek, csak ő nem dobál olyan magasra... :)

Így jelenleg Eszti folyamatos felpörgés állapotában leledzik, immáron 3 napja, zizz-zizz-zizz, kb így.
Szóval huhh... Főzök is egy kávét... (Ja, Béb, elfogyott a kávéd, upsz, bocsesz...)