Dédi is ellépett tegnap haza. Szerencsére készen lett az új szemüvege, így boldogan távozott. Mondjuk, ha nem lett volna készen, akkor is boldog lett volna (mert ezek a dédik már csak ilyenek).
Előszöris el van ájulva, hogy Eszti milyen kedves-aranyos-okos-szófogadó.
Na mondom, akkor majd csak nézd meg mit művel a sétának álcázott, egyébként horrorisztikus elemekkel tarkított levegőn tartózkodás alkalmával...
Mondanom sem kell ugye, hogy a kölyköm -aki egyébként kb. 2 hete elviselhetetlen műsort vág le séta közben (ezt még nem mesélem el, mert aktívan javítani tervezek a helyzeten)- szóval ez az Eszter szépen sétálgatva néha leveleket szedve tette meg a 1,5 órás sétát. Mindig mondtam, hogy jól el tudja adni magát.
De sebaj, mert másnap azért bemutatta a magánszámát a Malomban. Konkrétan ahogy kirángattuk közös erővel a játékboltból, és lementünk a lifttel, a bejárati ajtóban bejelentette, hogy nem öltözik fel és ennek igazolásaképp leült a földre és hanyatt akarta vágni magát. (Ami egyébként is iszonyat vicces, ugyanis a kölök óvatos. Nagyon. Vagyis a hanyattvágódás egy nagyon lassú könykökre ereszkedésből és óvatos fejletételből áll. No nem az a klasszikus az tuti!)
De a Malomban ugye szól a zene, így nem nagyon törődtem vele, hogy az óbégatós hisztit kiverte, kabát fel, be a kocsiba és ott zsupsz, csönd lett. Mameszom meg: jééé, ilyet is tud? Há' nanaá, ezt magyarázom már két napja! :)
Node ezen kívül tényeg cuki volt, nyomta a műsort folyamatosan és olyan dumákat vágott le, hogy én is behaltam rajta, nemhogy a dédi!
Szóval jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése