Betegségbeszámoló

Laci gyógyulóban, de még rendesen náthás volt a napokban.
Persze gyerek egész hétvégén apja seggébe bújva létezett. Miért is ne? Apa biztosan azért takarózott be a kanapé sarkában, hogy nekem mesét olvasson, nem?
Aztán tegnap reggel Eszti is 37,7-tel kelt. Már az fura volt, hogy egész éjjel hallottam beszélgetni, egyszer be is mentem megnézni, mi a baja (mert ihajj, nagylány ám, nem sír, ha felébred, csak eldumálgat), de semmi kirívót nem tapasztaltam. Reggelre viszont meleg volt.
Nyüffentyű is volt, amikor felkelt, de reggeli után helyrerázódott, így az eredeti terveinket nem borítottuk fel, és elmentünk a Széchényivárosi piacra. Mézvásár és magyar termékek vására volt.
Nos, az olyan sznob népeknek mint mi, maga a Kánaán. Haza is tértünk a legújabb őrületünkkel felpakolva: méz. (Óh, csodálatos dolgokat szereztünk: levendulamézet és harmatmézet. Jó vettünk selyemfüvet is, de azt csak azért, mert elfogyóban van itthon a gyalogakác... Állat nem? Persze odáig nem merészkedtünk, hogy megkóstoljuk pl. fokhagymás vagy kakukkfüves verzióban is, de asszem ez csak idő kérdése.)

Node mire hazaértünk, addigra Esztinek semmi baja nem volt, csak az emlékeztetett minket a reggelre, hogy délutáni alvásból 40 perc után sírva ébredt, bementem hozzá, megsimogattam és hagytam még pihenni. Aztán vissza is pihent még röpke 2 órára. De negyed 5-kor már úgy voltunk vele, hogy ébresztőt fújunk.
(Szó szerint, mert Laci akkora rettenetes orrfújást rendezett ennek okán, hogy arra még a halottak is... De tényleg.
Amúgy is elegem van a betegségéből. Pl. nagy nyugalomban este olvasom a Stephen Kingemet, már nemsokára befejezem a Setét torony 7. kötetét, ergo vége lesz. Erre sunyialjas módon 10 percenként elköhögi magát a hátam mögött a számítógépnél. Hát már mondtam neki, hogy a) gyógyuljon meg, b) ha lehet értesítsen már köhögés előtt, hogy ne ugorjak le a kanapéról ijedtemben. Szerinte köcsög vagyok és egyáltalán nem megértő... Hmmm... lehet... Viszont most alig várom, hogy beteg legyek, és én is settenkedve a fülébe hörögjek... )

Demivel szerelmes is vagyok belé, megsütöttem neki Elif cookie-ját, amit nem mellesleg majdnem betermeltem már most, szal apa siess hazaaaaaa!!! (Húú, Elifem a cucc nagyon jóóó!)