Most kicsit úgy érzem, állandóan oltatni járunk.
Pedig egy hónapja voltunk, de akkor sem szeretjük...
Szal elkönyveltem, hogy ma szar nap van. Borongós reggel, csütörtöki Family Frostos autó, meg amúgy is Eszti már motoszkált, amikor Laci elment 7-kor melózni. Gondoltam tuti felkel, bár ez elég korai lenne, de mindegy, jobb is így. Aztán mire összekapartam magam, addigra visszaaludt.
Aztán 8-kor kénytelen voltam felkelteni (értsd: be kellett mennem és 3* megsimiznem, mert a felzörgetés nem jött be). Szóval ugye oltás az 2-3 között van, így korán kellett lefeküdni délutánira, hogy fel is kelljen időben, na ezért vertem fel.
Persze tegnap a biztonság kedvéért 2,5 órát aludt, amennyit szinte már sosem szokott, mert teljesen beállt a 1,5 órás alvás. Remélem ma megelégszik a szokásos mennyiséggel.
Így délelőtt elmentünk sétálni meg hintázni, hogy fáradjon egy kicsit.
Aztán vettem egy Anyák lapját, mert hiperszuper utazókanál van hozzá ajándékba. Olyan hiperszuper, hogy a Brendonban konkrétan nem tudták kinyitni sem a mintapéldányt. Mondtam nem baj, akkor is kell az újság, majd az én nagy és erős férjem kinyitogatja azt a kanalat. És pirosat választottam, mert az a csajos.
Aztán itthon pikkpakk csontnélkül kinyitottam. Jófaca amúgy tényleg!
Aztán vettem epret, meg cserkót (Cicabéka amúgy már jól tolja az epret, csak meg kellett szoknia az ízét), ennek örömére ma kíváncsi vagyok a cseresznyéhez mit szól.
Van egy olyan gyanúm, hogy ezt is majd szokni kell...
Ööööö hát ez nem sok, de ennyi van.
Mondtám már, hogy utálom az oltást?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése