Alapvető jótanácsként azt kaptam, hogy a gyerek szobatisztaságra nevelésének első fázisa: vegyél egy bilit!
És lőn!
Mondjuk az, hogy bementem a Brendonba, és ott volt vagy 5 féle bili, ilyen-olyan színű, állagú, formájú...
Jujjj! Egy volt biztos pont az életemben: rózsaszín legyen.
Aztán, miután nem értettem, mi a fittyfenét kell nézni egy hülye biliben, megtaláltam az optimális megoldást: promós bili...
A Huggies lehúzhatós pelus akciós volt, és adtak hozzá ajándék bilit. Rózsaszínt... Na ez kell nekem! Aztán, ha kitökölöm, milyen a jó bil, akkor esetleg lecseréljük.
Hazaérve persze az volt az első, hogy gatya le, pelus le, aztán próbáld ki gyerek!
Jópofa volt, trónolgatott is rajta egy ideig.
Aztán felállt, én meg pakolásztam, és kb. 3 perc múlva hopp! Már csurizott is a szőnyegre! (Asszem, jobb, ha a gyerekpisi-szőnyeg kérdéskörével megbarátozom...)
Gyorsan rácsüccsentettem a bilire és ott elszórakozott még két percet a fényképezőgéppel.
És mire felállt: pisi a biliben!
Jeee, anya örömködik, mint állat, persze apró bibi, hogy Eszti nem vágta, hogy mit sikítozik anya boldogságában, mert ő azzal volt elfoglalva, hogy orvul kikapták a kezéből a fotómasinát. És az ugye mégsem járja...
De én boldog vagyok! Első lépésnek jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése