Jól van, alakul a rend...
Elhatároztam, hogy már nem fáj a torka, nem beteg, így igenis alvás van éjjel. nem anyaberángatás.
Meg is beszéltem Esztivel este lefekvéskor, hogy csak akkor szóljon, ha baja van, amúgy meg, ha felébred, aludjon csak vissza ügyesen, ahogyan szokott régen. Jó.
3 perc múlva kiabál: Anyaaaa, valami baj van!
Na, mondom már korán kezdi a szívatást. Becsattogok: "Aztán mi?"
Valami felébresztett!
"Na persze, ha aludtál volna, esetleg! Ne szenvedjünk így, mert tutira be nem jövök többet!"
Aztán úúúgy elhitte, hogy végre újra reggel fél 9-kor keltette fel Laci. És addig csend volt. Ahhh... Simán.
Örültem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése