Róka koma újra itt

Az említett péntek éjszaka? Ahh, szuper!
Én költöztem a nappaliba, Laci meg szupercsendben hazaérve a hálóban aludt. Ééés, a csoda, hogy egész éjjel nem ébredtem fel még egy nyamvadt pisijáratra sem. Döbbenetes élmény volt!
Olyannyira, hogy meg is mondtam Lacinak, én nem alszom vele többet! (Na jó, persze csak egyelőre adom át a térfelemet...)

Másnap nagy boldogan le is feküdtem 1/2 10-kor a nappaliban, hogy majd-én-akkorát-alszom!
Aludtam is, egészen 3/4 2-ig, amikoris erős köhögés hallatszott Esztitől.
Huhhh, azonnal ugrottam, mert rögtön hányásnak tűnt.

És nyertem!
Kiscica ott ült meglepetten az ágya közepén egy adag róka mellett. Váááá, ez nagyonnemjó...

Első kör, gyerekmentés, második kör, apaberángatás, majd a kötelező tisztítási procedúra.
Majd a gyerkő élénk megdicsérése, hogy bizonybabám, ilyen vagányul kell ám hányni: valami csoda folytán egy ágypajtás sem sérült (pedig van elég), sem a fal, sem a kafa új párnája. Csak az ágynemű/pizsi.
Közben meg Eszti meleg is volt, de mérve csak 37,4, így egyéb eü. ellátás nélkül végül kitakarítva 2-kor visszafektettük.

Nopersze, hogy ezek után nem aludtam. Vártam, lesz-e folytatás, meg agyaltam, mit egyen holnap, meg amúgyis.

Később a legédesebb történet viszont az volt, hogy 1/2 4 tájban éjjeli fény felkapcsolódik, hallom, hogy Laci csattog a gyerekszobába. Utánaszólok, hogy he? Erre ő: "anyá"-zást hallottam.
Mondom ja, csak tuti nem Esztitől, mert én még garantáltan nem aludtam vissza. Szóval számomra azért megható volt ez a fajta törődés. (Vagyis a történtek miatt Laci is csak félálomban nyomhatta az alvást.)

Aztán nagy nehezen bealudtam, kb. fél 5 tájban ééééés 1/2 6-kor Eszti: annnyaaaa, nincs korán Apám, ez volt az éjszakai alvásom kb. 4. órája, úgyhogy bementem és mondtam neki, hogy de, korán van. Galád voltam, és szépen megkértem, ha sikerül, akkor nyomjon még egy szunyát a kedvemért!
(Egyébként se láz, se hányás.)
És visszaaludt. Így nyerhettem meg az 5. órát is.

Reggelre szerencsére nulla probléma, próbáltam diétásan, de értelme nem nagyon volt.
Szóval szimpla egyhányással büszkélkedhetünk. Ez a jobbik eset.

Nem gondolom, hogy előző napi össze-vissza evés állna a dolog háttérben, annyira nem volt semmi extra a kajálásában.
Viszont voltunk délután Tőserdőn kirándulni, és hát eléggé tűzött a nap (mondjuk már 1/2 5 volt...), meg a napszúrás az napokig tart, nem? Szóval nem tudjuk mi okozta, de a lényeg, hogy reggelre róka koma újra elpályázott tőlünk.
(És itt jegyezném meg bizonyos köröknek az évtized, értsd ÉVTIZED felfedezését, miszerint nem minden rókában van sárgarépa! :D )