2010. nov. 26.

HJ

Amúgy az Eszternek nevezett kis cukorka köszöni jól van.

Új felfedezésem van: minél korábban fekszik le, annál később kel.
Mostanában új alvási szokásai vannak (mondjuk meglehetősen bosszantóak, de lehetne rosszabb is...)
Szóval eddig lefeküdt, aztán még eldumálgatott 15-20 percet, aztán szunya.
Most lefekszik, dumáldumál, aztán kiabál: anya, anya, anyucika, simi, simike.
Egy ideig hagyom, aztán bemegyek, aztán kijövök, persze újra kiabál. Aztán egyre inkább hagyom.
Megbeszéltem vele minden este, hogy amikor lefekszik, akkor simizem egy kicsit, de aztán csá. Kijövök és alvás van. (Mivel a rácsoságyba behajolva nem most tervezek rászokni a 20 perces simikre...). Tudom, hogy érti a lényeget és határokat próbálgat, csak már eljutottunk oda, hogy egyik este még 3/4 10-kor is dumált.

Tegnap azonban király volt, itt volt a dédi, aki úgy kipurcantotta a kölyköt, hogy az - 112 ezer év óta először- lefeküdt és azonnal, csöndben, úgymaradva elaludt.

Persze szoppantyú volt, mert már alvás előtt hallottam, hogy fúrnak, olyan frankó csini hangon, amikor azt gondolod, hogy a szomszéd hóttuti mindjárt beesik felülről.
Mondtam is Esztinek lefekvéskor, hogy ha arra ébredne, hogy fúrnak, akkor nyuginyugi, nem kell parázni. És lőőőn, 50 perc múlva már nyomták is (anyátok).
És okoskölök felébredt, és elkezdte mondogatni: nyuginyugi. Nem parázott. :)

Viszont emiatt este is kipurcanva, úgymaradva aludt el. Már 9 előtt.
És ma reggel fél 9-kor mondom kész, felkeltem...

Meg ami van, hogy visszaminősültünk rágókás bébivé. Hajajjj, szerintem az utolsó szemfogát várjuk, de elég nyögvenyelősen érkezik.
Kölök ökle folyamatosan a szájában, és ettől persze úszik a nyálban minden... Guszta darab, de most megbeszéltük vele, ha nagyon rághatnékja van, ne a kezét zabbantyúzza már, hanem van egy csomó rágókája, egye azokat. És sokszor le is cseréli a kezét rájuk.

Éééés, kimondta, hogy doktorbácsi. (Vagyis 4 szótagú szó.) Ez csak a kezdet, azóta egyre többet sikerül.

Éééés szép és okos továbbra is, és lefotóztam egy csodálatos "nagykabátban az előszobában hasonfekve bömbölök" nagyjelenetet (amely ma éppen azért pattant ki, mert szenyaanya nem engedte, hogy a koszos cipőben és motoron a frissen porszívozott szobában teperjen.), szóval hisztiben sincs hiány.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése