A medencézés fázisai

Első fázis: a felsőbbrendű szülők, amikor kedvük van megajándékozzák gyermeküket a medencézés élményével.
A medencét boldogan mosolyogva kiviszik az erkélyre, 3 vödör vizet tesznek bele, a gyermeket pucérra vetkőztetik. Amely gyerek aztán boldogan ücsörög a medencében pancsikolva.

Második fázis: a boldogan pancsikolás átcsap "ki a medencéből, majd vissza be a medencébe" -szülőknek kevés örömet okozó- játékba. (Nemszeressük, ahogyan csúszkál a lába a medencében az erkély fala mellett, ezért segédkezünk az akcióban.) Mindez persze este fél 8-kor, ezért már pólóban műsorozunk, úgysem ül bele, csak szórakozik.

Harmadik fázis: a gyermek reggel arra kel, hogy vízvízvíz, és hozza a vödröt. A szülő meg lelkesen próbálja elmagyarázni, hogy reggel 9-kor, 22 fokban nincs vízvízvíz.
De délutánra nagy kegyesen feltölti neki a medencét. Gyermek a víz mellett viszonylag kultúráltan pacsál a vödörrel, a tengernyi homokozójátékkal és a Janás üveggel. Persze felöltözve, mert úgysem megy bele egy percre sem, csak széthordja a vizet.

Negyedik fázis: gyerek reggel felkel, a medencébe hordja az összes vízbe való játékát.
Eme medencét dugig játékkal majd megszakadva kirángatja a szobájából és az erkély fele tart vele. Ekkora már elkerülhetetlen a szülő számára a reggel 9 órás medencefeltöltés.
Majd amíg anyja az ebédet megkeveri és be is fűszerezi, addigra a medencébe már nem lehet beférni: benne úszik már Dolly baba, a délelőtti vásárlás blokkjai, anya napszemüvege és egy tubus fényvédő krém.
Végső csapás a szülőre: a "gyere, tente van" mondat elhangzása után sikítva kapaszkodás az erkélyajtóba.

Rettegve várom, vajon van-e ötödik fázis. :)