2009. dec. 1.

Hétvégi történet

Most, hogy Eszti 2 órája alszik, megnéztem egy X-aktákat, megfőztem az ebédjét, elmesélek egy kedves hétvégi történetet.

Vasárnap Esztercicc új szokásához híven bealudt a babakocsiban, én meg a Malomba készültem, mert két kedves ismerősöm kiállító volt az Esküvő kiállításon, gondoltam öszefutok velük. Így tingilingiztem a főtéren, várva, hogy Eszti felkeljen és bemenjünk a Malomba.

No, sétálgatunk, sétálgatunk, amikor odalép egy papa. Papa a maga kb. 70 évével...
Mondja, hogy ő úgy szeret belenézni a babakocsiba, megnézni a babákat. (jajdeédesmá')

Én: Persze, nézze csak meg!
Ő: kisfiú vagy kislány?
Én (nagy büszkén, dagadó keblekkel): kislány!
Ő: Óóóó.... (mindezt olyan hangsúllyal, mintha az valami csúf megbetegedés lenne.)
És fokozta tovább: No, nem baj (??), lehet neki még öcsikéje....

Huhhh, mondtam: ja, végülis.... Csókolom papa!

3 megjegyzés:

  1. Hát ez kemény! :D Tőlem csak az osztályos ügyeletes nőgyógyi kérdezte meg az egyik vizsgálaton pocakosan, hogy "legalább fiú?"... Hát ja... szegény legalább fiú legyen, ha már ilyen randák a szülei... Vagymi???
    Olyan gázosak ezek a dolgok!

    VálaszTörlés
  2. Jajmá! Mit csodálkoztok!? ;-)
    Még elvtársnő koromban má nem emléxem mihez, de kellett az akkori főnim útlevele, aki görög. Irkálom belőle ki az adatokat, keresem a "Mother's name" cellát. Nézegetem, forgatom, lapozom, olvasgatom, egyszer csak megtalálom: "Father's name" verzióban :S csöppet meglepődtem

    VálaszTörlés
  3. Hihi, ti könnyen vigyorásztok ugyeugye? Teljesértékű fiúgyermekekkel.... ;-)
    No, sebaj, nem vészes azért ez a lányka sem! :)
    (Illetve az, csak nem nemi szempontból! :D)

    VálaszTörlés