Kiskukacos

Tegnap este mindenki szívott!

Én elmentem a szokásos vizsgálatra a dokimhoz. (Aki azzal kezdte, hogy megkérdezte, hogy vagy anyu a műtét után, mire én csont nélkül beköptelek, hogy annyira azért nem pihensz, mert sétálgatsz... Heheheheee...)
De rendelési idő előtt 20 perccel érkezve már 8-an voltak előttem. Nekem meg muszáj volt kivárnom, mert az SZTK-ban csak így tudok jövő héten pecsétet szerezni. Barom egy rendszer...
Szóval tiszta ideg lettem mire bejutottam olyan negyed 7 tájékán. Kiolvasva addigra egy egész HOT magazint. (Há' nem volt más!) Uhhh... le is épültem a várakozási idő alatt rendesen...

Közben Laciék itthon szerelték a mosogatógépet. Röpke 4 órán át tartott és még Eszti is az ő nyakukon nyaralt (aki megjegyzem roppant mód élvezte a csavarok, csövek, szerszámok jelenlétét.) Szóval a kisműsor elképzelhető.

No, kismagzat jól van, mondtam dokibának, hogy ezúttal nem kell nemiszervet kutatni, mert már fel van térképezve a kiskukac.
Azért ő persze ránézett az UH-n és megmutatta.
Azt mondja, jó nagy van neki. Höhö, nézem én is, hogy jééé, látom! És az persze a lába volt... Tényleg le kell szoknom z UH diagnosztikáról!
De az orvos jól szórakozott, és le is mérte. Kerek egy centi! Ja,és ennyi a hír, mert más adatot nem osztott meg velem... :)

Amúgy sajnabajna most tartunk ott, hogy nem lesz neve, mert én tartom az Ákost, Laci meg előjött legújabban a Petivel. Szóval most ezen áll a családi dráma...
Ez ügyben én még a pénzfeldobásba is belemennék, de Laci szerintem még abban is csal. Így tovább várakozunk a közös ihletre.