Beszüntettük az állatkerttel alvást. Igaz, már hetekkel ezelőtt. Kipakoltam a kiságyból a plüssök nagy részét mindenféle probléma nélkül.
Maradtak: Micike (Micimackó), majom és a tentebárány. Meg néha Süsü. Ha eszébe jutott...
Na valamelyik este vitte magával. Ok.
Éjjel 2 óra. Megyek ki pisilni, erre nyöszörgést hallok. Uhh, sokkosan megálltam a folyósó közepén.
Pár másodperc múlva erősödő nyöszörgés, majd egy anya. Majd még egy, de az már sírásba hajló...
Kész. Meghűlt bennem a vér. Gondoltam: beteg. Beteg és folyik az orra. Edugult az orra. Köhög. Hányt. Vagy hányi fog. (Ezzel az éjszakai repertoirral rendelkezünk ugyanis.)
Be is romboltam hozzá. És mit látok?? Szegény gyerek ott vergődik a hálózsákban, hasra akar fordulni, de a hasába beleáll egy Süsü. Így nem sikerül és nyávog hozzá.
Vigyorogtam egy jót rajta, majd megmentettem az ádáz, hasába beleálló sárkánytól. És aludt is tovább azonnal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése