Mikulás

Mamáéknál már csütörtökön érkezett a Télapó. Miután éles fenyegetettséget éltek át általunk, így neeem, Eszti semmiféle csokoládéval nem gazdagott. Ez így nagyon helyes!

Nekünk azért csurrant-cseppent egy-két csoki. (Neeem, ettől továbbra sem érzem rosszul magam...)

Hazaértünk, lehajigáltuk az ágyra a motyót...

Eszti azzal kezdte, hogy kapott egy bögrét. Szorongatta, majd bejelentette, hogy szomjas, víz. Hülyeanyja persze lusta volt kimenni a konyhába hozni bele vizet, átöntöttem a gyerek szem láttára a szobai pohárból a bögrébe. Hadd szórakozzon. Iszogatott is.
Térülök-fordulok, mire visszanézek, Eszti kezében a vizespohara, a földön a bögre és próbálja a látottak alapján reprodukálni az eseményeket. Mondanom sem kell, hogy bármilyen "ajajaajjj, azt nem kéne" hatástalannak bizonyult, ahogyan maga a művelet is sikertelennek... A víz mind egy cseppig mellément...
Jól van sebaj, hát úszik a lakás, mindegy, felitatjuk a nagyját.

Újabb térülök-fordulok: Laci kiabál (halkan jegyzem meg, ő végig Esztivel volt egy szobában): úúú, megette a csokit! Megyek be vigyorogva, hogy így jártunk...
Erre Laci: ...de papírostól!

Hát itt már annyira nem vigyorogtam. Leguggoltunk két oldalról a gyerek mellé, és egymás szavába vágva könyörgőre vettük a figurát.
Végül zsarolásra: "ha kinyitod a szádat, akkor csak a papírt vesszüki ki, és megkapod a maradék csokit is, csomagolás nélkül, jó?" No gyerek nem hülye: száj kinyit, papír kihalász és várja, hogy kibontsam a maradékot... Persze ezek után megkapta... Természetesen mindezen történet a vacsora előtti 10 percben.

Kiscsaládba tegnap érkezett meg a Télapó a délutáni alvás alatt. Szigorúan csak a bakancs pucolása után.
Be az ablakba, aztán ébredés után "jéé, mi van ott!" feeling.
Kapott két könyvet (Boribont és Bogyó és babócát, amelyek közül Boribont ma már 6* elolvastam egymás után, Bogyóékkal meg nem nagyon van kibékülve egyelőre. De szegény olyan boldogan mondogatta, hogy saját -vagyis nem kell visszavinni a könyvtárba, hogy öröm volt nézni)
Noés nem vagyok nagyon genya: Eszti kapott egész részletesen: egy Dörmi kismackó szeletet, egy Kinder tejszeletet és egy Kinder Pinguit. Óóó, az a lágy szívem...

Gyümölcs után meg is kapta őket uzsira.
Ma ha kérdezik töle, mit hozott a Télapó? Ajándékot.
És mi lett az ajándékkal?
Kiköptem.

No igen, tényleg... Ennyit a lágy szívemről.
Egyelőre a Dörmi és a tejszelet bukott meg, de a Pingui még hátravan...
Jófasza Mikulás, mi? :)

Mondjuk az egész buliba én nyertem a legtöbbet: Laci saját készítésű aszaltgyümölcskosarával Mikulásra. Hát a "mentenelsírommagam-deszeretlek" kategória, persze Béb, az atom romantikus lelkületével a könnycsordulós ajnározásomra érkezett büszkeségtől dagadó keblű válasza: "Hmm... mi lesz, majd ha meglátod a karácsonyi ajándékodat!"