2011. febr. 17.

Szemelvények az alvásról

Na ja, az örök sztori.

Az alvásunk most nem is tudom, hogy a szuper vagy a nemáár kategória...
Ugyanis volt egy pár kialvatlan hét, amikor valamiért Eszti felkelt reggel 1/2 7 környékén és nem is nagyon aludt többet délután sem. Aztán a következő pár hét arról szólt, hogy -egy gyerektől teljesen reális- 1/2 8 körül ébredt reggelente. Ezért arra gondoltam, hogy az előző heti akció csak valamiféle alváscsökkenési átmenet volt. Így most beállunk majd a tuti 1/2 8-8-ra. Na nem nyertem.

Már másfél hete 1/2 9-nél előbb még indokolt esetben sem ébred fel. (Márhogy még szombaton sem sikerült felzörögnöm, amikor suliba elmentem.)
Ma azonban már odáig fajultak a dolgok, hogy 8.48-kor bementem és felkeltettem. (Amúgy sosem keltek gyereket, úgy nem szeretem.) Ez önmagában húdeszuper lenne... ha nem lenne mindjárt kettő óra és Esztercicc nem a "Tapsi-tapsi mamának"-ot énekelgetné még mindig a kiságyban. És őszintén szólva mit mondjak neki, hát jóhogy nem alszik... Én sem tenném. (Csak én valami jobbféle Quimby nótát dudorászgatnék a rácsoságyban.)

Ráadásul lehúzott redőnyök mellett reggel arra gondoltam, nem baj, ha későn kel, majd elmegyünk egy óriás sétára, hiszen tegnap láttam, hogy 6-8 fok lesz. Akár még egy hinta is belefér. Csakhogy fárasszuk magunkat.
De felhúzott redőnyöknél egyértelművé vált, hogy a mai séta csak engem fog lefárasztani 2 fokban és havasesőben.

Na jó, tényleg két óra, és még mindig valami Micimackós történetmesélés van odaát... Asszem bemegyek, és megzsarolom egy délutáni gyurmával. Hátha bejön...

...

Nopersze bemegyek. Eszti áll a kiságyban. És lelkesen közli: Anyucika, anyucika, aludtam.
Ja drágám, csak az még reggel volt.

3 megjegyzés:

  1. Szia! Bocsi, hogy így ismeretlenül írok, de elég régóta olvaslak, ez a mostani történet meg eléggé hasonlít a miénkhez, ugyanis ma nálunk is későn volt a reggeli ébredés, most viszont egyáltalán nem hajlandóak elaludni a gyerekek... :( Az időjárás tenné ezt velünk? :)

    Épp megírtam a bejegyzésem erről, utána jöttem olvasni a "többieket", ekkor láttam, hogy Te is hasonló gondokkal "kűzdessz"
    Egyébként gratulálok Esztihez, nagyon aranyos, okos kislány így a blogon keresztül is! És hogy már mennyit beszél...! Várom már hogy az enyémek is számunkra is jobban érthetően kifejezzék magukat, mert kettejük között már nagyon megy az ikernyelv..:D
    Szép napot, szia!
    Betty

    VálaszTörlés
  2. De keine Panik, elég idősek már ahhoz, hogy kibírják egyszer-egyszer alvás nélkül... (Csak bírja kis a család is estig... :) ) Enyimé amúgy feladta fél 3-kor...
    Az ikrek világa viszont egy csoda, és ez a normális, hogy később nyilvánulnak meg felnőttnek is érthető nyelven. Pont a kettejük sajátnyelve miatt. Vagy valahogy így olvastam valaha... :S De ez tök jó!

    VálaszTörlés
  3. Drága, két kezed pakoljad csak össze ;-)
    Az én posztom címe nagyon max. az lehetne: "Szemelvények a NEM alvásról" cuppantás :D

    Egyébként ahogy a "szingli" gyerekek is sokban különböznek, úgy az ikrek is. A mi ismerőseinknél a kisfiú 2 évesen folyékonyan beszélt, mondókázott, a kislány beszélgetett "csak", de ő meg pl. kirakósban istenkirály és a kisfiú nem annyira. Szal karaktere válogatja ezt is.
    És milyen érdekes, h azt mondják a lányok előbb tanulnak meg beszélni, mivel mindenben korábban érnek, de ennél az ikerpárnál a kisfiú már rég mondókázott, még a hugija épp csak beszélgetett (fél éve még, most meg már be nem áll egyikőjük szája sem).
    Na Betty nem elkeseríteni akartalak, egyébként addig örülj még nem azt hallod napjában tízezerszer: "miez?", "holvan?" "mitcsinálok?"
    :DDDD

    VálaszTörlés