Semmizgi

Nincs semmi extra izgalom, így csak ami eszembe jut, csak írjak már valamit.

Legzűrösebb a kölökben jelenleg az alvása. Márhogy nem az éjszakai, mert az köszifaca nagyonoké, majd erre eszembe is jutott valami.
Hanem a lefekvés. Jesszonpepi, a legkülönfélébb válogatott ötletekkel szórakoztat, hogy miért is nem kéne neki elindulni. A délutáni fekvés a gázosabb, az kifejezetten agyrém: bömbölés, anyucika simojaku (simogass), és amúgy is kérek zsebkendőt szóval brr....
Az esti a kevésbbé gázos, de a szövegelés akkor is megy.
A kedvencem, hogy ilyenkor dúl az apaszerelem.
"Eszti megyünk aludni!"
Erre a felkiáltásra már apa nyakában is terem és szeretem apucikát meg megölelem apucikát meg sorolhatnám. Egész addig, míg apucika fel nem áll és be nem hozza a szobájába. Majd ezek után még egyszer minimum sikítva visszarohan hozzá a nappaliba és bejelenti, hogy megszöktem.
Visszaráncigáljuk, behálózsákoljuk (jelen esetben ez betölti a kényszerzubbony funkcióját is), és be az ágyba. Na onnan még legalább 20 perc zajongás hallatszik.

De aztán csönd.
Elég hektikusan ébred. Kb. olyan átlaggal, hogy egy hétig 7-kor, majd újabb egy hétig 1/2 8-8-kor. Fura ez a holígyholúgy, nem a megszokott, dehát ennél nagyobb bajunk ne legyen.

Főleg, hogy az éjjelekkel annyira okés a dolog, hogy valamelyik nap felriadt éjszaka és én annyira nem voltam képben, hogy.
Hallom, hogy sírós: lebeszem, lebeszem..., mire én már villany kapcs, rohanok a szobájába (biztos voltam benne, hogy becsavarodott a hálózsákjába), majd már félúton fogtam fel, hogy a kölyök azt bőgi: lebeszem, lebeszem naptárat... Valószínű álmában megjelent a rémkép, hogy a konyhai naptárat meg akarja kaparintani, de ugye sosem veheti le... Mekkora szorongáskeltő tényező!
Szóval ezzel az "atyaégfelkelt a gyerek" reakciómmal, ami valószínű fölös volt, mert tuti visszaaludt volna, elintéztem magamnak egy jópárperces éjszaka közepén ágybabehajolós gyereksimogatást. Merthát kijönni már nem volt könnyű, ha már egyszer bementem.

Noszóval szemtelenség tőlem, hogy ezt tartom benne a legzűrösebbnek, apám amilyen kacifántos hisztériákat tud csapni. Inkább arról kéne mesélnem.