Tegnap hosszas szenvedés után eljutottunk Pestre.
Kedden ugyanis az egyik mamát, tegnap meg a másik mamát kellett beteg Eszti vigyázásra felkérni.
Nos, Laci anyukája jobban járt, az enyém kevésbé...
Szal anyunak mondtam, hogy egy ideig hanyagoljon már minket.
Ugyanis igen gyenge statisztikával dolgozik mostanában:
Pár hete szegény elvitte Esztit Pestre.
Kiscsajos: hányás, ügyeletes orvos, egészéjjelnemalvás.
Majd Misi bácsi szombaton Kmétre jött ellenőrizni, így anyu is elkísérte délelőtt. Pechére...
Kiscsajos: 1/2 óra mindenoké, majd 39.5 fokos láz, kifekvés, megnemmozdulás.
Majd tegnap szabadságra jött, hogy vigyázzon Esztire.
Kiscsajos: 1,5 óra mindenoké boldogság, majd valami fájdalom miatt bőgés, bőgés, nyüszögés, 1/4 12-kor bealvás és csak délután 3-kor ébredés.
Kivolt ám a tököm, amikor várakozás közben még azon is kellett izgulnom, hogy Esztinek mi a fene fáj (valamit az arcán mutogatott, de nem jöttünk rá később sem, mi lehetett). Mondtam anyunak, hogy döfjön a szájába egy egész adag Nurofent. És így is lett.
Szóval anyu az unokavigyázós idejét lelkes vasalgatással tölthette... (Ez utóbbinak azonban halelujahh! :) )
Mondjuk a megaszunya eredménye: ahogy jött, úgy el is ment a köhögése. De totál nullára. Tegnap délután óta egy köhintés sem volt.
Azért anyunak említettem, hogy nem nagyon akarok vele találkozni egy ideig. Mondta, hogy jó, akkor vasárnap beugranak szüretről hazamenet... :D
Noés Pepi.
Neeem, semmi izgalom, tényleg. Leszámítva a szokásos vérvételes procedúrát, amely remek volt, mert amúgy a kölyök vérszegény, nem kap vasat a kakiprobléma miatt, és a vére nem túlzok: nem folyt.
3 ampullát akartak venni, végül meg kellett szúrni két helyen, annyira nem jött neki.
Ja, és az megvan ugye, hogy neki még a fejéből veszik a vért.
Na már látom, hogy avatatlanok az ájulás környékén vannak, de semmigáz.
Láttam már többször ezt a műveletet, és bátran állíthatom, két dolog szar benne, amikor beszúrják, és amikor kiveszik a tűt. Amíg bent van, szerintem nem is érzi. Persze nem egy optimális gyerekk-kép, hogy egy tű áll ki a homlokából, de nekünk ez alap.
Eredmény csak jövő héten lesz, a doki rendes volt, állítólag nagyon jó a témában, úgyhogy abszolút bizalom.
Elmondása szerint az a nagyon gáz, ha nincs egyáltalán nincs T-sejt a gyerekben, mert az nem pótolható. (Csak zárójelben érdeklődtem, ha ki sem fejlődött a csecsemőmirigy, akkor honnan lenne... Na mindegy.)
Meg néznek valami IgA IgG vagy miket, ezt fingom sincs milyen szerv termeli, és hogy az Petinek vajon megvan-e, és amgyis hiányzik-e belőle még egy s más.
De nem is lényeg, mert ez, ha gáz, akkor tudják pótolni 4hetente infúziós kezeléssel.
Szóval így állunk.
Annyit mondott még, hogy akiket ő ellát DiGeorge-os gyerekek, általában az jellemző, hogy a szívhiba a gázabb, nem az immunitás, dehát ugye a csökevény thymus is termel sejteket, Peppinóban meg még azt sem leltek...
De elég nagy lelkesedésel mesélte, hogy már túl vannak 20-30 csontvelő transzplantáción... Jeeee...
Szóval ezzel meg várjuk a jövő hetet, és akkor leszünk okosabbak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése