A névnapokat egy éttermezéssel szoktuk megtartani. Nincs se ajándék, se semmi... Igazából olyan béna ünnep a névnap, nem? Most miért kéne megünnepelni, hogy hívnak valahogy... Vagy mi... Aztán még a találdmárki mit adjak ajándékba.. Áááá...
Így anyu jött bábedlifelügyelni, mi meg délutáni alváskor elléptünk.
Minden kafa, mert anyu úgyis mindig azon sír, hogy "de ne siessetek már haza" (vagyis szerinte együnk az étteremben kb 4 fogást egymás után és még sétáljunk már el a város másik végébe a biztonság kedvéért...), így elmentünk enni. (Géniusz. Szerintem felejthető étterem. Rágós a pulyka, nincs citromkarika, és ömlesztett a füstölt sajt. És akkor még csak az én kajámról beszéltem...)
Aztán elmentünk kávézni. (Bookcafé. Baromikirály! Jó a kávé, a süti fenomenális! A szedres-mákos mousse tortám az Angelós sütikkel veszi fel a versenyt...)
Aztán még tingilingiztünk a Malomban egy kört. Nehogy túl korán hazaérjünk ugye!
Persze anyu szerint így is korán volt...
Utána anyu újra befestette a hajamat. (3 éve nem festettem, direkt pihentetésképpen.) Amúgy szőkére. Jaaa, hogy a hajam színe most ugyanolyan, mint volt? Hát úgy néz ki, eddig is szőke voltam... De legalább a 3 ősz hajszálam eltűnt!
Aztán felajánlottam, hogy amíg mi a lomtalanításra kihajigálunk cuccokat, vigye már el a kismacskát hintázni. És elmentek vagy másfél órára!
Vagyis Esztit nem nagyon láttam a délután folyamán. Nem kell nagyon félreérteni, de tök jó volt! (óénanyákgyöngye!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése