Az egész nem az én hibám.
Már azzal fenyegetőzöm kb. 2 éve, hogy ha egyszer nem szoptatok, de berúgok...
No azóta eltelt pár hét, de továbbra sem ünnepeltem meg alkohollal e jeles alkalmat.
Laci vett egy citromos Tuborgot kipróbálásra. (Roppant car, citromos Gösser imádók meg ne kóstolják!), így a félig kibontott söröcske péntek óta a hűtőben porosodott.
Namondom megiszommá' ne álljon ott magában...
Ez a sör alapból nemnyó... 3 naposan pláne nem...
Azért behörpintettem belőle egy egész pohárnyit (konkrétan a kis 1,5 decis pohárból). Na éreztem is, hogy kicsit érzem is.
Vacsoráztatom miss Czukorkát lelkesen, aki közben ezerrel dumál (mondjuk mindig dumál), és kiabálja, hogy te-te... Az hát, én-én- bólogatok okosan. De csak kiabálja, csak kiabálja...
Aztán rájöttem, hogy hűazannya, elfelejtettem neki tejet készíteni a vacsorához. Szerencsétlen meg ezt hiányolta. Szép kis anya mi, jól berúgott a másfél deci sörétől, aztán még a köykedlinek sem képes rendesen vacsit adni. Hát ciki, nem ciki.. Ez van.
De a szituációt sikerült überelni:
A zuhanykabinból kilépve az alábbi mondatot véltem a tévéből kihallani:
A harc a hímvessző leharapásával ér véget.
No jóóóó, de itt álljunk már meg! Hiszem utoljára a Stuart Little ment a TV-ben, amikor rápillantottam. Az meg csak nem már, na! (Azért az megvan, hogy a családnak a gyerekei mellett van egy beszélő egere, akit a gyerekükként nevelnek, ugye?)
Akkor biztos voltam benne, hogy cefetül megártott az a nyomoronc 1,5 deci sör.
Szóval minden bátorságomat összeszedve, rettegve besettenkedtem a TV-hez... És huhhh... Spektrum ismeretterjesztés vóóót... Jóvan...
Már a zsebünkben a Lost befejező rész!! Amit én chips és sör kombóval akartam bepartyzni... Amely kombinációt ezek után asszem kólachipsre kell változtatnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése