Evésalvás meg egy kis fog

A két vesszőparipám megvan még: evés-alvás.
Asszem tegnap tökkkkéletes napot zártunk e tekintetben:

Reggel megitta a 2 dl tejet. Majd reggelire snasszul vajas pirítóst evett.
Ezután 2 barack tízóraira, tarhonyába rejtett brokkoli ebédre, szilva és joghurt uzsira és padlizsános-paradicsomos tészta vacsira. Meg a tej persze.

Én ilyenkor mélyen megnyugszom, hogy nojólvan, ügyes vagyok áménazért.

Alvás tekintetében meg piha szépazélet-azám!
Este 3/4 9-kor fekszik és reggel 9-kor felkeltem! Ééérted: elkezdem erősen felhúzogatni a redőnyöket. Ez általában bejön.

Mindeközben tegnap rájöttem a megaszunya magyarázatára!
Ójeeee: kijött egy szemfoga... (Ja, hát alul középen még mindig csak kettő nyuszifog figyel, de ő azért növesztett arrébb egyet. Gondolom azért, hogy biztosan foghíjas legyen a fotókon...)

Már a múltkor is volt ilyen, hogy egy adag fog kijövetelénél annyira sokat aludt, hogy húha. És most újra.

Szóval egyrészt rohadt mázli, hogy úgy jön ki a foga, hogy nem sínyli meg látványosan, másrészt -nehogy már jól érezzem magam- arra gondoltam, hogy az sem túl jó, ha ennyire befordul, amikor baja van. Mert szerintem frankón az alvásba menekül. De asszem nekem sikerül mindent túlokoskodnom, úgyhogy inkább folytatom a reggel 1/2 8-tól 9-ig történő könyvolvasást.
Mert egyébként napközben is egy álom. Már vagy egy hónapja, ha nem több... No egetrengető balhé, no csakazértsemcsinálom és no csakazértiscsinálom.