2011. okt. 22.

Büdöskölyke bedurvul

Eszti nagyon-nagyon durva.
Azt hittem nemrég, hogy annál rosszabb nem lehet, hogy hisztizik, földön fetreng és visít közben. De csalódnom kellett: lehet.

Nem hallgat ránk egyáltalán, mindennek direkt az ellenkezőjét csinálja, ha kérem kiröhög, ha utasítom kiröhög, ha elkapom, visítva kitépi a kezemből magát és mindenre "nem-nem-nem" és visít! Petit felkelti (vazze beáll a szoba ajtajába és beüvölti, hogy Peeetyuuuusz! és nagyon sokáig sorolhatnám még).

A borzalom két napja kezdődött, egy "márpedig-én-le-nem-fekszem" akcióval, és azóta is söpör végig az idegeinken.
A premier balhé keretén belül sikerült a normális 8 óra helyett 9-re ágyba zavarni a kölyköt, de ezt is csak úgy, hogy elnyalt rohangálás közben a folyosó kövén és bőgött egy embereset, És ebben kifáradt.

Ezen alkalom volt az, ami odáig fajult, hogy megvertem. Frankón kétszer a seggére csaptam. És aztán nagyon rosszul éreztem magam.
Persze igen, ez a saját tehetetlenségem volt, aminek természetesen eredménye sem lett: két perc bőgés után pofámbaröhögés és újrakijövetel a szobából.
Nem hatott semmi, de semmi. Semmi, de semmi. Huszonhatodszorra is kijött röhögve a szobából.

Közben persze folyamatosan ordibált, és volt képe a rendszeresen felsíró Petinek hanyagul a saját ágyán fekve, ordítva odavetni egy Csönd legyen Peti! laza felkiáltást.

Mi már tényleg mindent megpróbáltunk: szépszó, csúnyaszó, könyörgés, fenyegetőzés, zsarolás és ami még válogatott rémségek.

Két elvem is elszállt, mint az elfújt gyertya füstje: nem verünk gyereket és ne tőlem tanulja már meg a csúnya beszédet (ez amúgy eleve szopacs elképzelés volt, de eddig úgyahogy sikerült. A tegnapelőtti este óta azonban Eszti lelkesen meséli, hogy bunkó vagy és le vagyok szarva. Hát mondom, hogy idegesek voltunk...)

Aztán este 10-kor, túl az egy órás altatáson, összeverekedve a nagyobbal, lecsitítva a kisebbet, remekül összebalhézva apával, mindenki nyugovóra tért (ez utóbbi jó volt, mert nanáhogy duzzogásba vonultam a sértő beszólásai kapcsán, így legalább másnap kaptam... naneeeheeem, nem virágot. Hanem mangót. :))

Így tegnapra komplett akciótervet eszeltünk ki.
Apjának az volt a szerepe, hogy fektetéskor ül a gépnél, a fejére teszi a fejhallgatót és kussol, mert ő megmondta, ha még egyszer kijön a kölök a szobából, egyszerűen lecsapja.
Én meg álltam a sarat rendületlenül. Ha kijött 42-edszerre, akkor visszavittem, -kísértem, -rugdostam stb. Szigorúan nyugodtan. Még akkor is, amikor a dalolászásától ötödszörre verte fel a simán és nyugodtan alvó Peppinót és képembe röhögéseit is viseltem.
3/4 óra lett így is. De iszonyat büszke voltam magamra és a remek pedagógiai érzékemre (és rebegtem egy hálaimát annak, aki a Magne B6-ot piacra dobta).

Aztán fényeztem magam másnap is több körben, hogy mily csodálatos koncepciót és akciótervet hajtottam végre, majd leborultam a magas lóról ma délután 3-kor, amikor a büdöskölyke ugyanezt a verziót levágta a délután alvás helyett.
És nem, képtelenség volt alvásra bírni (ma is Magne B6-tal kezdtem és csak ezért nem nyírtam ki, pedig fejben már összeraktam a válogatott kínzási módok megfelelő sorrendjét.)

Délután el akartunk menni DM-be, el is mentünk, de bosszúból Esztit lepasszoltuk a mamáéknak. Velünk akart jönni, de roppant gonosz arcot vágtunk rá.

És ez csak az alvássztori.
(Ma este amúgy pofátlanul megemlítette, hogy nem alszom ám ebéd után. Ahaaa, anyááád... (Ja, az én...)

Asszem lesznek még panaszposztok ez ügyben. (Vagy legyek optimista? Addhogycsak a hidegfront vooooolt!!)

11 megjegyzés:

  1. Üdv a klubban........ Adri dettó arcbaröhögős-semmiresehallgatós-csakazértisazellenkezőjétcsinálós időszakát éli, illetve egy sima egy fordított alapon kb egy hét tündérke, egy hét kisördög. Ééééééés tökmindegy, mit csinálsz, tökmindegy "Beszélj úgy..." praktikák, tökmindegy minden, akkor is. Olyan hisztikkel körítve, amit elképzelni se tudtam, akár a legapróbb hülyeségen is. Asszem, eddig fogalmam se volt, mi az a dackorszak...
    De nálatok biztos csak a hidegfront volt :D

    VálaszTörlés
  2. Üdv a klubban!látom van még csapattárs...nálunk ugyanez esténként,és nem,nem írom le,hogy hogy az ebéd utáni alvás....milyen,mert mörfi itt van.Mi nem a hidegfrontra,hanem a tesóra fogjuk az ámokfutást,ami napközben is megy állandóan...rohadt idegtépő,főleg,hogy Léna éjjel szeret két óránként táplálkozni....és semmi módszer nem használ,Zsabi kérdi,anya mérges vagy?mondom,nem,akkor legyél!!!én itt szoktam feladni az összes elvem....szerintetek elmúlik valaha a dackorszak????

    VálaszTörlés
  3. Nocsak nocsak...nem csak az én kölköm "dilis"...és igen egy hét ilyen egy olyan...
    most dackorszak...aztán kamaszkor...kössük fel a gatyát..az majd rosszabb lesz...:D

    VálaszTörlés
  4. Neheeemakarohoooom!
    (Ugye sejtitek, hogy tegnap dettó, vagyis nem nagyon múlik a frontok távozására sem. ;) )
    Nóri, van egy ilyen "végképp feladom" dolog nálunk is:

    Apa (100adszorra): Azonnal gyere enni! Kérsz egy pofont?
    Eszti: Kérek!

    VálaszTörlés
  5. Móni!Bár tudom,hogy Téged ez nem vigasztal,de annyira jó látni-olvasni,hogy dettó ugyanebben a szituban más is van.Tegnap fél 12-kor sikerült végre a szobájába rakni, addig nyomult,majd a szobájából még egy jó 20 perces dumálós-sikítozós monológ..(a szavaiból kivéve szánkózott a nyulával,akit elhagyott a dombon lefelé jövet,és mivel nincs sapkája megfázott.) aztán csend lett.végre.
    A visszadumálásról és a csúnya beszédről csak annyit,hogy amikor már a hangulat a tetőfokán van,és szinte vörös a fejem a dühtől Szonja komoly tekintettel rám néz,és halkan közli"basszus anya ne kiabálj jó?!már százszor elmondtam."
    És igen,éljen a Magne B6..mostanság biztos jó az eladásuk,lassan függő leszek :o)

    gabi

    VálaszTörlés
  6. Asszem megyek a patikába mg-ot venni, de valami piszok erőset :). Szal mi is tagjai vagyunk ennek a klubnak :S.

    VálaszTörlés
  7. Csatlakozom, mást se mondok! Ill. annyit, hogy nálunk az "egy dolgot választhatsz a boltban" fordult át "mind a 25-öt akarom, ebből 4 ugyanolyat"-ba hirtelen. De az enyém legalább még nem dumál vissza, csak leordítja a fejem, az is valami... Viszont haladunk, komolyabb időráfordítással eljutottunk az "Ete"-ig (Efe) és újyra használja a korábbi miniszavakat, na meg próbál utánunkismételni juhééé, hamarosan tán én is kapok visszapofát... :)

    VálaszTörlés
  8. Elif, alig várom, hogy visszadumáljon neked!
    (És ez nem ide tartozik, most jutott eszembe, hogy neked legalább majd nem fog égni a fejed, ha a gyerek törökül káromkodik... :D)

    VálaszTörlés
  9. Na jaja, bár szerintem lesz benne annyi választékosság, hogy a magyarok előtt magyarul fog, a törökök előtt meg törökül, mert ugye így nagyobb a hatás. :)

    VálaszTörlés
  10. Kedves Móni és Többiek!
    Megkönnyebbült sóhaj szált fel az utolsó szavaknál Sülysápon a Nyárfa utcában. Ja, klubtag lettem? Azt hittam, szar anya vagyok... Így már sokkal jobb. És talán könnyebb is. Köszönöm nektek. Dóri dettó. Ma épp a Tescóban sajnálta meg a cukrászdás csaj, és kérdezte hogy adhat-e neki sütit. Én lüke meg azt mondtam: "hát persze" - annyira meghatódtam, hogy megkérdezte. Elcsesztem, de vége, gondoltam. De nem. Azonnal kellett volna a T.rudi, meg a rántott hús, meg a gépes tészta, meg körte, meg kutyafüle... az a szerencséje, hogy szeretem, így aztán kicsi az esélye, hogy lecsapom... Szép napokat! Judit

    VálaszTörlés
  11. Na látom nálatok semm jobb a szitu, csak ugye ott van Pepe hozzá. Fügém dettó, überbrutálban nyomja :) és még hol van február hogy oviba kerüljön :( bár nem biztos hogy jobb lesz

    VálaszTörlés