2011. júl. 19.

Érezd a ritmust!

Van, aki a családból már tuti érzi.
És az nem más, mint pacemaker-Péter.

Tegnap ugyanis beültették a ritmusszabályzót.

Izgalmas ugyan nem volt, mert 1/2 8-ra odaültem az intenzív elé, és délután 5-kor jöttem el onnan. De már annyira jól megy ez az egy helyben ülés, hogy még csak a pulzusomat sem emeli meg. Ez van mindig. Várakozni, hogy bemehess, hogy dokit szerezz, hogy mittudomén.

Közben lekapcsoltam egy aneszteziológust, aztán egy szívsebészt az aláírások miatt, majd a műtőbe tolás előtt 10 perccel ellopták a pénztárcámat (ami csak azért siralmas, mert bentről a gyermekintenzívről), de ez külön posztot érdemelne.
Semmi extra amúgy, pénz meg bankkártya letiltás, és ezerszer rosszabbul is elsülhetett volna (pl. Lacival voltunk Pesten, vagyis nem busszal kellett hazamennem, meg nem volt benne irat, meg amúgy sem szerettem azt a pénztárcámat.) Igazából nem is érdekelt, elkönyveltem a negatív energiák hatásának.

Petit felkísérhettem a műtő ajtajáig, mondom, hogy jó fejek azért ott a dolgozók nagy része. Ez volt 12-kor.

Aztán amikor még 4-kor sem tolták le, akkor már biza elkönyveltem, hogy készvége, ez pont egy rutinműtétnél komplikálódott be... De szerencsére nem, csak eddig tartott az előző műtét miatt és kész.
A jó hír, hogy a műtőben le tudták már venni azonnal lélegeztetőről, pedig mondta a nővérke, hogy általában azon érkeznek vissza.
A rossz hír, hogy ma egész nap aludt.

Ezen a rohadt 3-on nem nagyon tudok beszélni orvossal, mert kb. egyet látok, az is rohangál állandóan, telefonon meg a nővérkék adnak infót...
Szóval ez a szunyaság most nem tetszik. Kíváncsi vagyok, holnap milyen állapotban lesz.

Nopersze én mondtam neki, hogy aludjon bakker, mert ma olyan nemfasza nővérkéje volt, hogy az brrr... Szóval fekszik, alszik, meghunyászkodik. És úgy látszik szegénykém szó szerint vette.

Mesélhetnék, de inkább hagyjuk. De pl. etetés után bedugta az alvó gyerek szájába a cumi, én meg kértem, ha nem érdekli a kölyköt, akkor nemááár.
Azt elfogadtam, hogy kérték, vigyünk be cumit anyapótléknak, vagy hogy erősödjön a szája (ugyanis nem nagyon tud még cumisüvegből enni), de soha nem láttam a szájában és szopómozgást sem végez üres szájjal. Ergo nemár egy nővérke miatt szoktassák rá.
(És mit mondott a "kedves". "Jajmár anyuka, a cumi kell, mert milyen jó lesz majd, ha a kontrollokon meg katéterezéskor le lehet nyugtatni valamivel a gyereket." Báááá!!! Főleg, hogy szerintem gyerkőknél a katéterezést altatásban csinálják...)

A pacemaker meg nem izgat fel igazán senkit, csak annyiból, hogy így újabb min. 7-10 nap, amíg ezután a műtét után is regenerálódik.
Valójában a kontrollokon kívül semmivel nem jár, csak nem mehet át a Ferihegyi mágneses kapun meg MR-t nem csinálhatnak neki. Ennyi.

És mivel neki van saját szívritmusa, (olyan 50-60-as pulzusa a 110-120 helyett), ezért ha valami oknál fogva bekattana a kütyüje, akkor még az sem a vég.
Szóval ez a része igazából csak ennyiből áll.

És Eszticica is érzi a ritmust kellőképpen.

A hétvégék a mamánál már kezdenek őrültek lenni. Mondjuk a mama (alias anyu) nem nagyon hajlandó alább adni a kölyök szórakoztatását egy vidámparknál illetve egy Palatinus strandnál. Hiába magyarázom, hogy ennek az is jó lenne, ha felülnének a villamosra, aztán szökőkutaznának 6 megállóval arrébb!

Egyébként is Eszti akár oda is költözhetne, mert végletesen már kisvakondos étkészlete is lett Pesten a gyereknek (az abszolút "muszáj" fürdőszobai fellépőig minden be van szerezve amúgy). Szóval Esztinek aztán Hawaii-dizsi az élet odafent nagyPöstben.

És itthon sem rosszabb... Én már kezdtem szüttyögni, hogy a kialakult helyzet miatt szegényke heti 3 napot be van dugva bölcsibe, és brühühüü szegínke.

De Laci rendre hozza az olyan infókat, hogy menynire boldog ott a kölykünk.
Pl. ment érte, éppen nagy buli volt, szólt a zene már az ajtóban, így kileste, mi folyik odabent. Hát Eszti a buli közepén eszeveszetten táncolt a többiekkel. Szóval nem szomorkodik odabent.
Arról meg nem beszélve, hogy ő a helyi kiskedvenc... Állítólag mindenki haza akarja vinni... (Néha odaadnám nekik... :P)

Úgyhogy baromira nem kell sajnálnom asszem. Sőőőt, pénteken még frankón be is sértődött, hogy apa ment dolgozni, és őt nem vitte el a "bölcsi járattal" bölcsibe.

2 megjegyzés:

  1. Drága Móni!
    Örülök, hogy túl van Petike a műtéten, és hogy minden rendben ment! Biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok minden hátra van, de abban is, hogy szépen lassan minden rendeződni fog!!!
    Jó volt olvasni,hogy Esztike jól van!!!

    Továbbra is ezerrel szorítunk Petiért, minden nap eszemben van!
    Sok-sok ölelést küldök!!!

    VálaszTörlés
  2. Szuper,hogy Petike túl van a műtéten,nagyon drukkolok,hogy ne kapjon el semmit sem!
    hullámvasút imádó Esztikét pusziljuk ezerszer!:)
    Nektek továbbra is kitartás,sokszor öllelek!

    VálaszTörlés