2012. szept. 27.

Ennyit a zűrös hétről

Egy idióta vagyok. Mit össze nem rinyáltam a betegség miatt!
A legnagyobb problémámat az jelentette, hogy én abban bíztam, hogy legalább az első hetet megússzuk és csak jövő héten indul a buli. Bevallom, erre a két napos teljesítményre nem számítottam.

Node, figyejéé már! Eszti beteg lett, vagyis nem ment oviba, vagyis ennyi volt a zűrös hét. Értjükalényeget?

Eszti gázgizi volt, éjfélkor jött (bakker az a legrosszabb, olyan mélyről ébreszt fel az éjféli gyerek), pisilni kell és folyik az orra (az odakészített zsepiket éjfélig már elfújkodta). Jóvan pisi, fújás, orrkenés, visszafektetés.
1/2 5-kor ugyanez a kör.
6-kor Peti sírt fel. Annyira beijedtem, hogy beteg és amúgy egész éjjel aludt, hogy biztosra vettem, hogy orrszívás lesz és mivel már szinte reggel van, nehézkes lesz visszaaltatni, így Esztit kikaptam az ágyból, átvittem a nappaliba a kanapéra alvósmajmostól, majd mire ezzel végeztem, Pepó spontán visszaaludt.
Na akkor már mindegy volt, befeküdtem Eszti mellé.

Nem kellett Esztit elvinni reggel, nem kellett rohanva, a féligalvó kisebbel hazacígölni délben, így itthon: nyugalom, relax pihenés.
Azon kívül, hogy persze ebédet főztem neki. De karalábélevest pogácsával, hogy ne érezze már olyan jól magát. (Bár már a pogácsától elégedett volt...)

Nálunk ugyanis marhajó betegnek lenni, erre így rájöttem, amint körülnéztem ma a lakásban.

Esztinek mondtam, ma pihenés van, és engedélyezett egy csomó minden, ami máskor nem.

Így a nappaliban, párnák közt reggelizett. Egész nap mézes teát szopogatott.
Aztán a fél délelőttöt Csingiling nézéssel töltötte (köszönet a tippért Hajnikának), közben megette a körte/alma tízóraiját szigorúan a TV-t bámulva.
Aztán elmentünk petrezselymet venni meg egy fél órát sétálni.
Hazaérve eljátszadoztak, majd ebéd, alvás (az se volt semmi, 45 perc után felébredt, kijött, mondtam neki, ne vicceljen, olyan keveset aludt, feküdjünk már vissza. Elhitte és még 1,5 órát aludt. Amúgy is 1,5 óra  a minimumja, nemhogy betegen), utána egy adag meseTV a számítógépen.
Vagy fél óra madaras játék (Angry Birds) apa telefonján (erről eskübecsszó írok, milyen az informatikus gyereke...), és színezés a számítógépen. Mert ma mindent lehet. De aztán ezen utóbb összevesztek apjával, és akkor bőgött egy jót, amely tevékenység viszont híresen jól oldja  a váladékot.

Petikém meg most úgy van, hogy semmi tünete, csak az orrfolyás, ami túl hamar múlik neki (kb. fél napig volt csak intenzív), de semmi nyűg vagy nemevés. Alszik is rendesen, szóval nemtom lesz-e rosszabb vagy megússzuk.

Azért ez így erről az oldalról megközelítve nem is gáz.


1 megjegyzés: