2009. nov. 26.

Elszegődnék Budapestre...

Laci pár napja megszerezte a 60-as évek gyermekdalai című zenei válogatást! Iszonyat gááááz!
De annyira, hogy már szórakoztató!
Na, hallgattuk is éjjel-nappal, röhögve a bendzsó szövegeken és ha már bendzsó szöveg, egyértelműen a közös kedvencünk ez a szépreményű csoda-dal lett:

"Elszegődnék Budapestre mackónak,
és megnyitnám a kuckómat,
jól ennék és jól innék,
én lennék a főnök és a törzsvendég..."

(kafa üzletpolitika, ami azt illeti...)

De van ám jobb is! A kedvenc soraim:

"Vasárnap felveszem a mackómat, és elszegődök Budapestre mackónak."

Szóval, ha valaki ezt nekem megfejti.... Annak ihajjcsuhajj, elismerem a képességeit... Amúgy meg szegény gyerekek, ezt hallgatni tiszta defekt...

És rettenetes kimondani, de én hozzámentem ahhoz az emberhez, akit eme dalocska így megihletett...

Kérek mindenkit, hogy
a) hanggal
b) csakis erős idegzettel vállalkozzon a kis fotóválogatás megnézésre... (és nem cuki Esztimackó képei, hanem a körítés miatt!)
Esztike mackóshow

De köszi apa szeretünk és te vagy a legcsodálatosabb ember (ja, persze utánam...) a földön... És úgy szeretlek, hogy ezt csináltad...

(Ugye tiszta sor, hogy apa rendszeres blogolvasó... )

No, amúgy oridzsiben valahogy így hangzik, csak ebben a számban pont az idézett rész szövege kicsit más... De nem érthetőbb és világosabb...

Elszegődnék Budapestre mackónak (original)


.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése