2014. ápr. 21.

Dédis húsvét

Péntek reggel lett, túltettem magam Márquez-en.
Aztán elindultunk húsvétolni Simontornyára, aztán kávéztunk/sütiztünk/Lidliztünk Solton, aztán megérkeztünk, aztán a dédiék boldogok voltak, aztán átugrottunk a Mártihoz megbeszélni a délutáni futást (Márti, Laci, én), aztán Laci elment hozzájuk megebédelni (sokkot kapott, hogy a mamánál rizskochot rendeltem, Mártiéknál meg tök reformkaja hal volt), aztán Laci ebéd után visszajövet látta, hogy komplett bal hátsó defektünk van, aztán mázlink volt, hogy mindez pénteken és nem útközben, aztán elvitte a kocsit gumishoz, aztán lenyírtam a füvet, aztán délután elmentünk futni tömegesen (még sosem futottam pályán), aztán addig Fannit fűztük be gyerekvigyázósnak (nem volt más választása, mint vállalni), aztán éjszaka kétóránként szórakoztatott valamelyik (szomjas vagyok, annyaaaa nemalszoook), aztán reggel lett, aztán sütött a nap, aztán kiporszívóztuk a kocsit, aztán megérkeztek Etumamáék, aztán sikerült legyűrnöm Petit aludni, aztán Eszti is elálmosodott és magától aludt fél órát, aztán sütöttem sütit, aztán Etumama/Misipapa elvitte nyuszifészket csinálni a gyerekeket, aztán zuhogott az eső, aztán átmentünk a keresztanyuékhoz (vittük Etumamát is, mert a seggéből nem tudtuk kiszedni az aprónépet, nélküle meg általános balhé lett volna), aztán befestettük a tojásokat, aztán megettük a sonka-tojás-hagyma kombót, aztán sok vizet ittunk éjszaka, aztán Eszti óránként ivott éjszaka, aztán vele Peti is fel-felébredt, aztán Eszti fosingázott is éjszaka, aztán reggel 37.8-cal kelt nyűgösen, aztán meghallotta, hogy a nyuszi valamit elpotyogtatott az udvaron, aztán a nyuszis hír, két szendvics után lement normálba a hője, aztán megtalálták a nyuszifészket, aztán mindenki boldog volt, aztán a fostalicska-kislány telezabálta magát cukorral (diéta? húsvétkor? nem akartam gyereket bántalmazni ) és így továbbra is fosizott, aztán Laci nyávogós volt délelőtt a futástémára, így Csirkével mentünk el futni, aztán Csirke kemény volt, mert 800 méteren már rám vert egy kört (ez egy áááállat), aztán Peti kidőlt és elaludt délben, aztán említettem Esztinek, ha alszik délután egyet, akkor megállunk hazafelé Dunaföldváron fagyizni, aztán el is ment aludni, aztán elpakoltunk, aztán elindultunk, aztán keresztanyuéknál nem indult a kocsi (említettem már, hogy Stella egy hisztis ribi? Ja, említettem.), aztán Laci azt akarta, hogy üljek be a volán mögé és nyomjam a féket, aztán sikítoztam, hogy nem emlékszem melyik a fék, aztán áttelefonáltunk a Gabinak, hogy azonnal szaladjanak (úgyis zuhog), mert "megkőtóni", aztán megtaláltam a féket, aztán kereszttyanyu/keresztapu/Laciék megtolták és valahogy elindult mégis, aztán bátrak voltunk, mert csak megálltunk Földváron fagyizni, aztán simán elindult az autó, aztán hazaértünk, aztán 2 nap után majdnem jót aludtam éjszaka, de aztán kicsi fosógép még ma éjszaka is nyomta. Aztán ennyi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése