Fotók nélkül nincs nyaralás

Azért tegyünk említést arról, hogy mi minimálisat sem pihentünk ez alatt a 3 nap alatt.
Persze tudtuk, hogy ez lesz, csak hogy tiszta legyen a kép. :)
Peti ugye kézikisfiú, őt mindenhova kézben/babakocsiban vittük.

Különben meg fürdött. Hááát bevallom, nem erre számítottam!
A víz úszómedence hőfokú (28) szerintem hideg volt, de Peti? Ahogy a lába a vizet érte, sikítva pancsolt, rugdosott, csapkodott, iszonyat édes volt és boldog.

Később rájöttem, hogy víz jegyű, mégis mit gondoltam...

Node a bibi ott volt, hogy már kékült keze-lába-szája és akkor sem akart kijönni. Persze kiszedtük, ekkor bömbölt és verekedett, hogy vissza akar menni. Állat volt!
Úgyhogy innentől csak úgy vittük a medence közelébe, hogy mentünk, beletettük, és ha végeztünk, felvittük. Különben még most is ott tolná a vizet. (Szerencsére a pezsgőfürdő 33 fokos volt, így abba át lehetett tenni.)

A másik díszpinty: még párszor el kell vinnünk, hogy lejjebb is merje. (Egyszer kemény csaj volt és lebukott, de többet nem. Mindegy, most próbálta először.)

Szegény Petyuszka itt már menekül(ne) :D

Ehhez sincs különösebb hozzáfűznivaló...
(Peti az természetesen kukit zabál.)

És az utolsó, amely szerintem csodás.
A Zsámbéki Romtemplom
Felette van egy vendéglő, ilyen kilátással. Nagyon szép volt, tényleg.

És úgy néz ki, új hagyományaink vannak kialakulóban.
Pl. minden kirándulást azzal zárunk, hogy piát keresünk a közeli falvakban. :)

Gyuláról úgy jöttünk haza, hogy Békészentandráson 20 percig kavartunk, mert a helyi Serfőzdét kerestük. Meg is leltük. Vettünk is 3 liter sört. Szilvásat, marhajót. Aki arra jár, ki ne hagyja.(Természetesen Gyulán kóstoltam egyik este, máshol nem láttam még árulni. Pedig simán kiüti a szmötyi-citromosGössert és társait a nyeregből.)
Szmötyi ez is, mert csak 3,6-os, de legalább van sör íze, és mégis gyümölcsös.

Most meg Tökön kajtattuk a Nyerges borházat. Mert nekem onnan kellett Irsai olivér. Egyik nap kaptunk ajándék bort, és nagyon-nagyon ízlett.
Végül Budai kadarka lett belőle. :) De bor van, oszt jóvan!

Aztán pénteken délelőtt hazajöttünk, (öcsém)Csirkét felvettük Pesten, a kölykök szerencsére egész úton aludtak, így hazaérve bőrönd a szobába lehajít, pár falat kaja bedob (én ráborítottam egy deci bort is, muszáj volt erőt gyűjtenem megkóstolnom.) és már mentünk is a Kerekegyházi Kalandparkba.
Hűű, az tök jó volt, nem pont pihentető, de majd mesélem.
Sajna Csirke idióta volt, aztán kitalálta, hogy ő csak délutánra jött, és elpályázott este. (Máskor maradni szokott pár napot.) Így mi végül mégiscsak megpihentünk estére.