2012. máj. 8.

Csak a buli, semmi gyereksztori

Nos, aki nem volt még kb. 4,5 éven keresztül eltiltva az alkoholtól, az nem is tudja mekkora élményként lehet megélni ezt a pont kapóra jött lagzit.
Jójó, még fejek, de már csak reggel-este, és már pont nem elég egy teljes vacsira sem, így van engedélyezve a kevés bor néhanapján, az esti fejés után.
Node szombaton! Hááát úúgy vártam már, hogy bulizhassak egyet, mint khm.... ama ketrecéből szabadult...

Visszamentünk Lacival. Addig ugye csak egy laza alkoholmentessel vígasztaltam magam a gyerkők miatt.
Ott gyorsan ettem a sültekből,- mert hamar összetettük a sztorit a korábbi fél pohár boros támolygás után (nyilván szédül az emberfia, ha nem eszik előtte).
Ráadásul jó fejek voltak a pincérek, mert kb. 3-an jöttek oda, amikor visszaértem, hogy raktak nekem félre pörköltet, meg levest, de lepattintom őket, hogy én megelégszem, ha rántotthusiba fulladhatok.

Szóval lagzi, kaja, ééééés nem kívántam sem a sört sem a bort.

Na mondom ez kemény, hát milyen világot élünk.... Végrevégre, aztán meg nem kell???

Gyorsan megállapodtam azonban egy felvillanó Martinisüvegnél.
Aztán ennél is maradtam örökre. A 3. kör után már messziről látván, hogy jövök, rakták össze a csak félig töltve a poharat Martinivel, 3 jéggel és szigorúan 2 citromkarikával az italkámat. Jóvót! Örültem magamnak.

Aztán éjfél lehetett, valahol a menyasszonytánc környékén, amikor Laci már 12* szólt (szerinte amúgy 36*), hogy az elfogyasztott 4-5 pohár Martinim (szerinte 8-10), aljas részeggé kezd degradálni.
Nem hittem neki, hiszen mit nekem egy pár korty laza 20%-os pia (szerinte 35%). Valójában meg 18.

De olyan csúnyán nézett, hogy megijedtem, és onnantól kezdve ásványvizet ittam. Azt is nagyon sokat.
Mondtam Hajniéknak, hogy én biza mindent megtettem, hogy leigyam a rám befizetett összeget (korlátlan italfogyasztós volt ugyanis a buli.).

Úgyhogy a fennmaradó részt én táncolással, Laci savanyodással töltötte, majd az utolsó órában már rinyált, hogy fáradt, blablabla, szóval hazacibált.

Viszont van egy fotóm, kurvajó. A bizonyíték....

"De biztos akarod, hogy igyak Béb?"
"Igen Drágám, csak bátran!"



Szóval ennyi!
Muszáj volt elmesélnem, mert jelenlegi életem nagy élménye volt egy kicsit jóóól kikapcsolódni.
(És nem rontom a feelinget olyan kedves történetekkel, mint milyen érzés volt lefekvés után másfél órával már felkelni Petit etetni vagy másnap riszálni a seggét, mert az vót olyan nyűgös, hogy azt hittem kirakom. Vagy inkább én ülök ki az erkélyre ammeg nyíghat bent. Úgy mégiscsak humánusabb lett volna. :) )
A lényegalényeg: remekül szórakoztam, de a reggeli lefejt tej a mosogatóban landolt. (Mondjuk attól aztán Pepó is vidámabban töltötte volna a napot asszem. :) )

8 megjegyzés:

  1. A hajad bazi jó. Ilyet akartam frufruval, de még nem elég hosszú oldalt. :-( Nem baj, majd megnő. :-)
    Nagyon csinik voltatok.
    Pusz: Anett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi, ti is szépek voltatok!
      É nagy megelégedésemre szolgált, hogy van más is, aki egy esküvőnek poszt hegyeket kreál... :D

      Törlés
    2. Köszi!
      Valszeg' buli hiányban szenvedünk, azért.
      Én mindig a készülődést élvezem a legjobban. Meg az enyhe, mindent leszarok bódulatot. :-) A másnapot nem annyira. :-(
      Anett

      Törlés
  2. Laci és a kaján vigyor...Heeee elfogyott:)
    (jahh amúgy ruhád sem smafú)

    VálaszTörlés
  3. Mekkora ez a kép! :D :D :D

    VálaszTörlés
  4. tényleg tök jó kép:)én a szülinapomra tartogatom az első italozásomat:)na,az sem lesz piskóta,olyan lesz,mintha a szüzeségem veszíteném el... :D

    VálaszTörlés
  5. Szerintem Peppino számított arra a martinis tejre, amit a lefolyóba öntöttél, te is nyűgösebb lettél volna, ha életed első igazi mámoros napjától megfosztanak :D

    Crocus

    VálaszTörlés