2012. máj. 19.

Tudom, tudom... a lényeg...

A pénteki nap házassági krízise mellett Petyuszkánk sztorija tényleg semmi izgi.
Szimplán hihetetlen jól sült el minden.

Onnan kezdve, hogy pl. a kartonozóban TAj nélkül is mosolyogva keresték meg a gyerkőt.
Majd alig léptünk be az ajtón, még ki sem vettem Petit a babakocsiból, már szólítottak is a PM ambulancián. Ott belépve a kedvenc orvosunkkal szembesültünk (aki még a tappancsokat is úgy szedi le a kölyökről, hogy az észre sem veszi).
Peti- aki a legutóbbi 2 sztetoszkóp közelítésekor azonnali ordításba kezdett,- most simán elnézelődött (na jó, a műszer vezetéké rágta).

Még nem kaptuk meg a leletet, amikor már hallottuk, hogy a bemondóban az előzetes vizsgálatra szólítanak. Kirohantunk, berohantunk: EKG, vérnyomás, szaturáció, és az asszisztensnő vigyorogva kinyomtatta a gépből az előző leletet (és igen, azon vigyorgott, hogy akkor most áll a bál a férjjel, mi?) Jófej volt.
+ felszólt a dokinknak, hogy majd ha ráér, a saját betegeivel kezdjen már, mert helyettesítenie is kell...
Ettől még nem ájultam el, mert a pénteki napon a kardiológusunk nem ambulál, viszont mivel pacemakert csak ezen a napon vizsgálnak, így fogad minket, csak ki kell várni, mert katéteres napja van.
Így lehetett az, hogy egyszer fél 4-ig vártunk rá. De ma, még fél 12 sem volt, már fitten- üdén meg is vizsgálta Petit. Akik azt is végig nézelődte...
Hoppá!
Az eredmények pedig : minden jó, minden fasza, lyukak teljesen benőve, jó kamrai funkció (nem tudom, de jól hangzik, nem?), pm jól működik, elvileg újabb fél évig nem kell rajta aggódni, és a tádádáddddáááám (ezen komolyan majdnem sírtam): a következő héten leszedjük a gyereket a szerről. (Vagyis nem kell több gyógyszert szednie.)

A GOKIról azért el kell mondanom, hogy a mai eü. hangulatnak egyáltalán nem felel meg...
Most nyilván nem mondom, hogy menjetek oda, de na...
Az asszisztensek tök rendesek a gyerekekkel, a szülőkkel, még sosem küldtek el a búsba, pedig lett volna lehetőségük már rá (lásd leletek nélkül megjelenni), az orvosokról csak jókat lehet mondani. Ráadásul a mi dokinkat mindig látom, hogy kegyetlen sokat melózik, és sokszor hulla fáradt.
(Egyedül az osztályon a nővérek jelzik, hogy igen, ez ma Magyarország. De velük egyelőre elmúlt a kapcsolatunk.)
Még telefonban az időpontot is úgy adják, hogy mindenkinek jó legyen (a múltkor ők szervezték le, hogy el tudjunk menni pm kontrollra, dokit kerítettek és mindig azt mondják, hogy úgy kb. 10-ig érjünk oda. )
Csak általában sokat kell várni, de legalább pozitív a hangulat.

A gyógyszerelhagyás katarzisában meg ugye nem kell mondanom, hogy ma éjjel már etetni sem keltem fel. Hát csodás élmény volt (11 hónapja nem aludtam egyfolytában, ráadásul mostanában, a 4órás kajáltatás után annyira megébredtem, hogy csak fél 6 fele tudtam visszaaludni, és fél 7-kor meg már Esztit kell ébreszteni).
Szóval rohadt fárasztó volt az egész, hiába aludt jól a kölyök. És így igen, csodás élmény!

Az éjszaka terén pedig jól sejtettem az igazságot!
Már régóta úgy gondolom, ha nem kelteném fel Petit enni és gyógyszerelni, akkor nem ébredne magától. És lőn.
Igaz, fél 8-kor már fent volt, de kb. így is számoltam, hogy hamarabb ébred majd.

Tehát egyáltalán nem tudok belekötni a pénteken történtekbe...

5 megjegyzés:

  1. Szuper hírek!!!!!!!!!!!! A táskás sztori meg nem semmi! :D

    VálaszTörlés
  2. Örülök a jó híreknek!:)

    VálaszTörlés
  3. 3x is hurrá :) nagyon örülök nektek!

    VálaszTörlés
  4. Köszi, kedvesek vagytok! :)

    VálaszTörlés