Csajos okosságok

Amúgy meg Esztike egy igazi csaj!
Nagyon bosszantott, hogy nem nagyon mutogat még semmire. Mostanában azonban egyre inkább alakul. Persze szűk még a tárgyak köre, amire rámutat, de na, alakul és kész!
Ez ilyen "lassan, de biztosan" fajta kölyök. Valójában minden téren.
Node, ami tökéletesen megy:

"Hova kell tenni anya gyűrűjét?" (az ujjamra húzza vagy a sajátján pörgeti)
"Hova kell tenni a fülbevalót?" (füléhez teszi vagy az én fülemhez).

Ó én büszkeségem!

Egye kutya!

Miután felkeltem délután előadtam a jobbik formámat. Megettem a cseresznyés-banánt (igaz, hogy erre hetek óta ne voltam hajlandó...), aztán nyugodtan nézelődve babakocsiztam anyával, akivel elmentünk a boltba, aztán összefutottunk apával, akivel elmentünk az OTP-be átvenni az új bankkártyákat (persze anya a jó szokásához híven az iratait itthon felejtette, így mi mehetünk még egy körre).
Mindezeken túl nyugiban üldögéltem, amíg anya és apa cipőt próbálgattak. Élvezettel nézelődtem, amíg anya sikítozott, hogy megkaparintott egy aranycsíkos Adidas-t 12.000-ért (még jó, hogy apa Skechers-e nem volt pont olcsó, így legalább ő nem sikítozott.), aztán még azt is szó nélkül viseltem, hogy anya Enikővel cseverészett az utcán vagy negyed óráig.
Szóval rám panasz sem lehet!
ugyebár....

Totttál készen

Ma újra anyakikészítés.... Azért, ami sok az sok...
Aki szórakozni olvasgat, az a mai posztra rá se nézzen!

Ugyanazt leművelte, amit egy hete is. Korábban azért ez nem volt rendszeres. Olyan oltári megabalhét csapott, hogy megint csak néztem. Már megveregettem a saját vállamat, hogy milyen ügyes vagyok hisztikezelésben, de ezek szerint csak nem ment zökkenőmentesen...
Amúgy ma már eljutottuk arra a szintre, hogy reggelit sem eszik. Kenyér szar, joghurt szar, babatej szar... más meg nincs...
Gondoltam így jártál.. Vagy inkább én jártam így. Ugyanis Eszterem minden valószínűség szerint éhes (naná, egy reggeli szopival délig azért kemény!), de akárhányszor raktam vissza az etetőszékbe, nem evett...
Ebédet kajált (no persze - babakaja...), aztán 20 perc visítás után elaludt (pedig kicsit reménykedtem, hogy megúszom 10 perc alatt.)
Kúvára elegem van ebből az egész kajaszarakodásból. Mert persze, ha hagyom, hogy akkó nem eszel: akkor egyszerűen nem lehet vele bírni délig, ha délben nem eszik, akkor meg képes 40 percet aludni emiatt... Totális patthelyzet!

Alvás -folytatás

Ma délután - ágyba be, 5 perc játék és 7 perc bőgés. Az összesen 12 perc. És alvás.
Haladunk, haladunk...

Amúgy mikor kezd el a gyerek csuklani? 10 perccel a lefekvés előtt... (Még jó, hogy nem lehet egyszerre bőgni és csuklani is, így a sírás elmúlasztotta hamar.)

Amúgy...

.. továbbra is jó gyerek. A napokban:
- kievett a kukából egy adag krumplipürét
- a függönyt leszaggatta még egy helyen (már nem lehet számon tartani, hány helyről van letépve)
- megevett egy fél pzs-t, a maradékot apró-pici-miszlikekbe szaggatta
- az új mociról leszedte a matricákat.

De a legjobb: apja tanítgatja:
"Esztike! Mondd szépen: májkroszoft vindóz!" Uff... (Én meg csak drukkolok!Mi mást tehetnék? )

Előrelépések alvásügyben

No, kaki nincs, viszont azzal volt elfoglalva, hogy a zsír új motorjáról lekapargatta a matricát. Most jól néz ki a moci...

A délutáni alvás úgy alakult, hogy letettem az ágyba. Aztán marhára nem gondolta, hogy aludnia kéne, így 15 percig játszott. Szokásos sikítós-viháncolós-boldoganforgolódós módon. Majd rájött, hogy itt szivatás van és rákezdett a fülsiketítő ordításra. Nagyon durván nyomta, még egy negyed órát... nem voltak boldog pillanatok... Ráadásul semmitől nem nyugodott meg, így csak néztem, megsimogattam néha. Aztán elaludt.
Akár még jónak is tekinthetnénk, hogy így elsőre fél óra alatt sikerült, nem?
No majd meglátjuk a folytatást!

Most

Nem tudom, mi van ma, de reggeli után sikerült a kávémat teljes nyugalomban meginnom a számítógép mellett.
Két verzió van:
a) kaki van a pelusban,
b) ma egy angyalka lesz egész nap.

Részemről a kakira szavazok...

Változtatások

És, ha már öröm-boldogságból feltöltekeztünk, akkor mától:

- egyedül elalvás van Esztikének,
- nekem tudatos táplálkozás visszaállítása,
- és újra heti 3 bicaj.

Az egyedül alvás főleg a délutáni lefekvésnél lesz izgis, mert akkor sosem egyedül alszik el. De már nagylány, így vége a cicinelalvásnak. Most nagyon izgulok, mert kb. 1 órás tömény üvöltésre számítok. És akkor az még csak a mai akció! Grrr... Sebaj, túl kell lenni rajta és kész!

Az esti elalvás nem gáz, mert vagy szopi közben elalszik, ami mindegy, mert esti szopi még egy darabig lesz nálunk, vagy ha nem alszik be rajta, akkor forgóldva egy idő után úgy marad. Mondjuk ez még elég zajos 15-20 perc, de ahhoz képest, hogy pár hete még fél óra játék, fél óra bőgés után aludt be úgy, hogy álltam az ágya mellett, mostanra 20 perc átlagban (mondjuk az tömény szórakozással, viháncolással és énekelgetéssel telik), és nem is vagyok a szobában (csak benézek néha, nem állt-e fel.
Szóval most félekfélekfélek...

Én meg... Amikor bicóztam egy hónapot nemrégiben, akkor egy hó alatt szépen lement egy kiló rólam. Nem gondolom, hogy sokat kéne fogynom, de 4 kiló pluszt képzelek be magamnak. Az nem sok, nem gyúrok fogyókúrára, csak örülök, ha a bicóval lejjebb megy.
A kaja meg már tűrhetetlen a tudat, hogy régen nem vacsiztam, 3 után már nem ettem szénhidrátot, aztán terhes lettem, akkor ugye megengedtem magamnak a mindent, aztán mostanában nem értem rá odafigyelni erre is, így össze-vissza ettem.
Na most ennek mától vége!

Kafitortavilágíííít!




Bakker, ez a Hajni megeszi, nekem meg nem ad...



Na, azééé'!





"Falovam nagyot nyerít,
egyhelyben vágtatok..."

Babazsúr

A szombati szülinap jól sikerült.
Anyuék már délelőtt jöttek. Persze ennek az lett az eredménye, hogy "Csirke, hozzál már kenyeret a pékségből", meg "Misi bácsi pucold már meg a főtt krumplit a salátába". Szóval jó volt!
Eszterem kapott 6 rakat étkészletet (szebbnél szebb persze, de ejejj, eljött az a szint, hogy a konyhaszekrényből el kellett takarítanom a boros és söröspoharakat egy adag hercegnős, dinoszauruszos és micimackós tányérka miatt. ), meg csini rucikat.
Aztán anyunak persze ebéd előtt kellett Esztikébe a pulykahusit beletömni, ami után már nem evett semmit, de anyunak szerencséje volt, mert így is aludt Eszterem másfél órát.
Aztán átjöttek a Ladányi mamáék is, akik meghozták a csudamotort, meg valami fülsiketítően zenélő játékot (ami természetesen Esztinek halálosan tetszik... Jeee...).

Volt kaja meg torta... Igen tüzijátékos, mindenféle szépséges és annyira fincsi volt, hogy csak na! (Mert a Kriszti csinálta Lmizsén, csak nekem!)

A hintapaci is előkerült, amely azonban nem lehet a továbbiakban hintapaci, mert szegény kölyök végre boldogan paskolja a hasát a "hol a pocid" kérdésre és a "hol a paci?" kérdésre is. Így most visszaminősítettük hintalóvá a szerkezetet, amely használaton kívül Laci szobainasává lépett elő. (Persze Eszti még csak úgy ülhet rá, ha mi ültetjük és hintáztatjuk. De ez szemmel láthatóan tetszik neki!)

Persze a buli vége az lett, hogy elment mindenki, gondoltam elmosogatok és hawaii-dizsi meg minden, leülök és felpakolom a lábamat, mint aki jól végezte dolgát.
...És a konyhába menet eltörtem a folyosón egy poharat....
Természetesen szilánkosra és az összes szobába jutott belőle... Nagy öröm az ilyen: partvis, porszívó, felmosás, majd még van szilánk a földön, újra porszívó négyzetcm-ről, négyzetcm-re... Mindeközben persze Laci okos és támogató megjegyzései (miért akartad egyszerre kivinni a 6 poharat? stb.) Grrr...
De túléltük és majd hozom a képeket is.