2015. jún. 3.

Mindenféle jóság


Esztikém elballagott az oviból tegnap. Ajjjj, hát tényleg iskolába megy. Pedig olyan kicsi még. Ááá, ezt visszavonom, meggondoltam, el sem hangzott.
Fittyfenét kislány: szemtelen, visszadumál, minden megmagyaráz és amikor feladatmegoldós füzetet csinál, odavakkantja a kérdést: Anya, itt mi a felcsi?(Színezni. Köszi-puszcsi.)

Na itt aztán már nem kérdés, növekszik.

Píbádi, az életem egy pernahajder. Jól meg is dolgoztatott minket. Anyám most képzeljük el, hogy említettem ugye, hogy beteg lett, pünkösd hétfő után még kedden itthon nyaralt, hogy kontrollálja az orvos. Aztán jól meggyógyult.(Szegényem két körös antibiót futott.)
Majd szombaton Laci szolgálatban volt (hangsúlyoznám, hogy kb. 3 havonta 1* megy....), na és KicsiPí a 3 órás játszóterezés végeztével kitaccsolt a bokorba... majd a kocsimba (iszonyat buli, amikor én vezetek, Eszti fujjog, Pí meg rókázik ütemesen. Arról meg ne is meséljek, hogy utoljára 3 hete hányt be az autósülésbe, akkoriban, amikor hurutosan kezdett köhögni....).
Aztán este végig róka, én meg már kezdtem agyalni, hogy és ha éjjel gáz lesz? Mit csinálok a két gyerekkel?
De aztán pozitív voltam, mert a fene akarja infúzióztatni a 4éves gyereket, addig kortyoltatom, amíg bírom (mást tudtommal nem csinálnak a hányóssal.)
Aztán megvilágosodtam, hogy anno ezer éve én biza írattam fel hányóskúpot. És juhuhúúúú, volt a hűtőben. Óriási vállveregetést csaptam magamnak! (Tök emlékszem, hogy szívtam a fogam, hogy 2000-be került az a vacak. )
Aztán még vasárnap kókadt volt, így legalább apjával aludt, amíg mi Esztivel csajosban gyereknapoztunk. Jó volt!

Namegaztán a jóság.... Ma jelenésem volt a logopédusánál év végi zárás kapcsán.
Óóó! Nem hittem el mi volt ott! Óóóóó! Tényleg!
Az a nő olyanokat mondott, hogy óóóó... (Felmerült, igen felmerült, ahogyan szokott, hogy ez nem az én gyerekem, de következetesen Petinek hívta az elemzett kölyköt, úgyhogy szerintem de, az volt. :) )
Szóvalhogy mennyit fejlődött, milyen gyönyörűen tartja a feladathelyzetet, milyen szépen beszél. Szerinte átlagon felüli (!) a szókincse (aktív és passzív is) és érettebben használja a nyelvtant, mint a korosztálya (igen, ekkor már a pad alá voltam beesve a sokkhatástól). Rendesen kommunikál, nem csak beszél, persze a beszédhibái megvannak, de sokat erősödtek az izmai, r-et sokszor már pergeti meg úgy egyáltalán. És vegyétek tudomásul, ezt le is fogja írni! :D ( Hogy majd gyengébb napjainkon nézegessem. :D )
Ááá, felét sem hittem el, de azért a fele is boldogság!

Laciról is írnék, mert miért hagyjam ki (ugyanis mindjárt én jövök, egyetlen mondattal....). Öööö... mittudomén, szeretjük és kész. (Ja, biztos ő is, mert most kétnaponta biciklizik, hogy felkészüljön a Velencei-tóra. Hát mondtam jól is teszed, mert én egy centit nem fogok tekerni előtte, úgyhogy valaki készüljön, ha segítséget kell hívni. ;) )

Rólam meg annyi jóság, szemeket kinyitni!:

Endomondo: Your numbers for May
5.572 Calories - 11:10:56 Hours - 103,6 Kilometers

Runnig természetesen. Ahhh, na ki van elájulva? (Énénénén! :) )
(103 km-et futottam májusban összesen, nehogy valaki ne értse véletlenül. :P )



2 megjegyzés:

  1. mivel Esztiről és Laciról mindig tudott volt hogy mennyire okosak és szerethetők, így a nap dicsérete Nektek jár: 103 kili????? :o bázzz bele kell húznom :D
    és Pí mindig is a kedvenc fogadott gyerekem lesz, már csak miatta is el kell mennem a találkozóra :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg már csak úgy amúgyis el kéne jönnöd... ;)

      Törlés