2013. máj. 13.

Beteges péntek éjjel

Peti szerda reggelre fulltakonnyal ébredt (igen, természetesen Esztitől van, de ő most annyiban megállt, hogy két napig kb. napi 5* kifújta az orrát, aztán semmi nem lett belőle. Ha nem lenne Pepp beteg, fel sem tűnt volna, hogy valami éppen átment rajta.)
Petikém hősiesen küzd az elemekkel, de szerintem remekül helytáll. Még mindig homoktövis, de tényleg! Az egy áldás!
Ha ebből antibió lesz, akkor azt csak annak köszönhetjük, hogy nem köhögi fel. Mégpedig DIREKT!!
Olyan borzalmas, amikor hallom, hogy ott van neki a hurutos köhögés a küszöbön és cseszik felköhögni. Eddig működött, hogy: "köhögjél!", dehát nagyfiú már, úgyhogy eme felszólításra csak egy válasza van: nem.
Aztán bevetettük Esztit, mint előköhögőt, ez be is jött kb. 3* (márhogy leutánozza), majd rájött, hogy ebben bizony átverés van, így semmi. Most marad a napi vagy 8* inhalálás meg a mellkaskompresszió. Ezektől köhög szépen. Amúgy nem.
De tényleg sima náthának tűnik (ami még mindig a csoda kategóriáját súrolná az ő esetében, főleg, hogy egymás után ez már a 3. lenne, amit jól megúszunk.) Szóval én reménykedem.
Volt már ugyanis egy mélypont, természetesen pénteken délután, amikor ugye egész hétvégére felejtős az orvos. No az akkor kínszenvedés volt, hőemelkedett, sírt, egész délután hoztam-vittem a kezemben, de ott sem volt igazán jó, seholse.
Aztán jött egy durva péntek éjszaka. Ezek az éjjelek leírva tiszta hihetetlen sztorik. :)
Laci bulizni volt, így persze elfelejtettem lefeküdni. Olvastam fél 11-ig (általában ő kapcsolja rám a villanyt), és még örülhetek is, hogy fél 11-kor eszméltem, hogy alvás van, mert egyszer megtörtént, hogy negyed 12-kor még olvastam, de azt meg is szívtam, mert Eszterem is felébredt rá, át is csattogott hozzám, és mivel aznap Laci a továbbképzés miatt nem is jött haza, be is fészkelte magát az ágyba mellém. És ő ott kb. fél óráig volt tökcuki. Az éjszaka többi részében fogcsikorgatva, lábát a fejembe rakva, 3* karlendítéssel engem leütve már annyira nem. :)
Szóval pénteken lefeküdtem már fél 11-kor, közben Peti folyamatosan köhögött, olyan "nem is tom milyen a köhögése" feelingben.
Hallgattam, hogy ez már a fulladós rész-e vagy "ejj ráérünk arra még", mindenesetre 11-kor felkeltem orrszívtunk és beadtam neki egy köhögéscsillapítót. Ettől jobb is lett kb. 2 órán át, addig aludtam olyan másfél órát. Aztán újra elkezdett köhögni. Folyamatosan.
2-ig malmoztam magamban, és akkor nem bírtam tovább, kiszedtem az ágyból, orrszívtam, aztán mézet akartam vele etetni, de nem kérte. Jól van, visszafekvés. 02.06-kor lefektettem, be is szunnyadtam egy kb. 20 percre, mert Laci hazaért 02.26-kor.
Mi ilyenkor rendszerint hosszasan szoktunk... khmm... "beszélgetni". Oké laza kis perverzió, naés?
Frankón sikerült is fél 4 után lefeküdnöm.
Gondoltam sebaj, Pepp, ha sokat köhög éjjel, reggel későn kel. Éééés óriásbukta!
Fél 6-kor arra ébredtem, hogy hoppá, titi (tigris), hoppá, mami (maci) hoppá. Nem kellett felkelnem, hogy tudjam, az említett állatok éppen zuhanórepülésben száguldanak a kiságyból kifelé. Na de ahhoz fel kell állnia. Miatököm? Nem érdekelt.
Visszaszunnyadtam, de 6-kor újra felébredtem, megint (még mindig?) dumált. Elképzeltem a legrosszabb esetet, vagyis, hogy mindjárt felveri Esztit, aki aztán lelkes PálKataPéterrel kezdi  napot. Na akkor biztos vad gorgófejjel fogok berontani és az hangos lesz. Így a gyerekgyilok megelőzése miatt jobbnak láttam lépéseket tenni: kihoztam Petit, orrot szívtam, hogy érezze: csak ezért hoztam ki, majd visszatettem az ágyba. Hát nézett egy darabig, meg bejelentette, hogy enni. Napersze.
És így aztán elcsitulva végül aludt fél 8-ig. Na nem mintha segített volna rajtam ez a pluszos másfél óra, mert reggelre már én is taknyos voltam, szóval a szombat az amolyan "csakazértis-szépazélet" stílusban telt.

De azért egy fagyira még jók voltak nálam. Végülis ők a mi cukiságaink. (Ezt sokat mantráztam azért péntek éjjel. :D )



Na meg ez. Ezen meg még ma is röhögök.
Tessék jól látni, hogyan alakulnak a body vízszintes csíkjai alul pocakban enyhe, majd erős oválissá. (Mindamellett, hogy tisztában vagyok vele, hogy a csík nem lehet ovális, de nem találtam jobb szót. :P )


4 megjegyzés:

  1. Az éjjeli hosszas "beszélgetések" éjszakáján általában előfordul, hogy a gyerekek 8 milliószor kelnek fel ezért vagy azért, csak hogy z ember pihent, friss és üde és türelmes és szuperanya legyen reggelre...
    Egyébként azért péntek óta ugye jobban van a nagylegény?
    (anna) - a google-n nekem sem mindig egyszerű bejelentkezve maradnom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Noigen, tudnék mesélni. :D
      És szerencsére jobban van, alakul szépen.

      Törlés
  2. Szépek, ez nem kérdés. Probléma meg még a 13 és 19 évessel is van. :-( Csak másféle. ;-) Nincs lazulás.
    Anett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó, de azoknak legalább már nem a porszívó szívja az orrukat... :P

      Törlés