2012. jan. 8.

És amit a kórháztól kaptam...

Első körben egy kiadós nátha.
Mondjuk az egész folyosó hurutosan köhögött, a szoba, amelyben laktam meg konkrétan fuldoklott, szóval oké, elfér.
4. napra kb. helyrejöttem.

5. nap éreztem, hogy huhh. Émelygek.
Jóvan, nekem már mindegy. (Hittem akkor.)

Node estére olyan történt, ami még sosem.
Hánytam. Estére már 3*.
Én is az a fajta vagyok, aki utoljára 23 évesen a vbk-tól.
Még terhesen sem taccsoltam soha, így igencsak meglepett a dolog és meg is sértődtem kellőképpen.

Gondoltam, ha eddig nem raktak ki az intenzívről, akkor most tuti. De nem.
Mindenki kedves volt nagyon, szerintük a kimerültségtől van. (Bizonygattam én, hogy annyira azért nem vagyok hisztipicsa, hogy pár nap zűrtől iderókázzak, de mindegy.)

Miközben lelkesen taccsoltam, arra gondoltam:

0. körben: mekkora szar poén volt Esztit a hányós betegsége alkalmával a "zsiráf, te hánytál már?" örök poénnal szórakoztatnom. (Márhogy nyilván nem a lányomEsztit...:) )

1. körben: ha én is hányósfosós leszek, kampec a tejemnek, az hóttuti.

2. körben: ha frankón hányok vagy 2 napig, és a tejemnek már úgyis mindegy, akkor az legalább, hmm... -2 kiló.

Így megnyugodva szétestem. Olyannyira, hogy aznap este haza kellett jönnöm, mert szegény Pepihez még beszélni sem volt erőm, és a nagyon kedves nővér megígérte, hogy sima ügy lesz az éjszaka. (Szerencsére az is volt.)

Meg kell állapítanom, hogy hányni szar. Nagyon szar. (Ja, azt mondtam már, hogy én az orromon is hányok? Mert van ám, aki nem. Hihetetlen!)

Aztán reggelre semmi bajom nem volt, így 6-kor a háztartási kekszes zacsimmal már vissza is száguldottam.
Közben kiderült, hogy abban a szobában, ahol előtte aludtam, anyuka hányikfosik hazament, a kölykece meg az elkülönítőben nyaral. Szóval mondom én, hogy annyira nem vagyok hisztipicsa, na! Vírusvótaz!

8 megjegyzés:

  1. Jaaaaaaj! Ne haragudj Móni, de vagy két percig azon röhögtem, hogy az orrodon is hánytál...
    Node a lényeg, Eszti pár hónapos volt és én is attól tartottam, hogy bakker nem lesz tejem...Jópár napig eltartott, ebből egy napig hányás, a többi máshonnan jött de tej azóta is van:) Szóval jobbulást, és pihizzz!!!!!!!!!Puszi,Andi

    VálaszTörlés
  2. Na igen, pont erről beszélek! Egyre inkább azt kell gondolnom, hogy nekem van speciális fej-berendezésem... :)
    És köszi, én szerencsére megúsztam 3 taccsal, volt, aki rosszabbul járt.

    VálaszTörlés
  3. orron hányni nagyon gáz... de a vbk-s verzióval még ennél is, mert akkor a szénsav is mar... áááááááá eszembe jutott, miért is nem iszom olyat ;)

    viszont ismered azt a viccet, hogy "...zsiráf, hánytál te már?" :DDDDD

    azért örülök, hogy kezd jobb lenni a kedved! cupp!

    VálaszTörlés
  4. Móni, én is hányok az orromon! :D Na ezért is utáltam, amikor Bebével a pocakban állandóan rókáztam :S szerencsére Gergő csak egyszer dobatta ki velem a taccsot!

    VálaszTörlés
  5. Szerintem előbb utóbb, mindenki megtudja, milyen is orron keresztül hányni! Aki nem, az hazudik :)
    Egyébként meg fiúúú!!!

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy mindenki kivette a lényeges elemet a posztból... :P

    Egyébként Hajnikám, a nyakamat tettem volna rá. Annyira éreztem! Még akartam is írni, de nem akartam blamálni magam, ha meg lány... :)
    Akkor gondolom, most kezditek szokni a kukacos gondolatát. ;)

    VálaszTörlés
  7. (Szóval akkor ez az izgi infó amit nem osztottál meg velünk Móni! Gratula Hajnika!!!! )

    VálaszTörlés
  8. ja igen, Kriszta voltam vagyis vagyok :)

    VálaszTörlés