2015. máj. 6.

Szokásos eklektikusság, mert itt már sosem lesz rend

Annyi minden jóság van.

Csak az a rettenetes időhiányom.... ó csak az ne lenne, hogy mindent elmesélhetnék azonnal!

Szóvalhogy letettem a közig. alapvizsgát. Persze ezt csakis úgy, hogy nem mentem el tanulni előtte x napot, hogy a melómat ne kelljen később pótolni, így a vizsga előtt minden szabad percemben elővettem az anyagot, és szívtam magamba a tudást. (Értsd leveskevergetés, esti olvasgatás stb.stb közben és helyett.) Vérlázító helyzet volt. (Főleg az esti olvasmányt ezzel helyettesíteni.)

Ennek megfelelően 1 teljes hónapig nem is vasaltam. (Oké, annyit persze nem tanultam, de nem vasaltam. Kész.)
Ezt onnan tudom pontosra, hogy az ágyneműket hó végén szoktam lehúzni. És már itt volt a soron következő ágyneműhúzás (hál'isten, ez most krepp.)

Szóvalhogy anyukámék itt voltak vasárnap Pí névnapját megünnepelni, és akkor úgy izééé..... hát ő számolta fel a vasalnivalóimat. (Ahogy szokta...) Ezt kapta tőlem anyák napjára. :D (Jó, virág is volt, oké?)

És akkor hogy pl. voltunk majálison. Jó, persze, ez pont nem érdekel senkit: "Kérek vattacukrot. Zöldet!" Hát meg ilyen izgalmak. Tipikus majálisos sztorik.


Jajj, és azt mondom én nektek, hogy KicsiPí határozottan szobatiszta!
Ezt is onnan tudtam összerakni, hogy egy hónapja aludt itt az öcsémGabi, és még nagy poénosan mondtam neki, hogy Petike éjjel ki fog caplatni hozzá a kanapéra. De ne aggódjon, nincs vele baj, bekucorodik és alszik, de minden másnap oldalbahugyozza a mellette fekvőt. :D
És akkoriban tényleg rendre bepisilt éjszaka. Csak már nem akartam pelenkássá visszaminősíteni akkoriban a sztorit, így alálepedőztem mindig a vízhatlannal.
Naés, most jött újra öcsémGabi, itt aludt és eszembe jutott, hogy ez már nem is téma. Úgyhogy juhhéjjj! Megszobatisztult ez is!

Jajj, és még Esztikém. Végre megjött a hivatalos és visszavonhatatlan és megfellebbezhetetlen: tanulói jogviszonyba keveredett az Ének-Zenei Általános Iskolában. Hát nagyon boldog vagyok! Merthogy ugye eddig hiába kérdezte mindenki, mondtam, hogy amíg papír nincs a kezemben, addig nem tudunk semmit biztosra. És már van papírunk is róla!

Meg jujj, hát nyertünk egy adag lóvét is! Márhogy mi jártunk a legjobban, hogy a 2-3 éve lejárt autóhitelünk után még hozzánkvág a bank egy adag lóvét. Tiszta jó!
(Na, nem irigykedni, a kazánunkra kimondták a halálos ítéletet. Az új kazán: 300ezer. Döbbenet. És ha szegény nyugdíjas vagyok? De most komolyan?)
A klímámról meg ne is beszéljünk. Óóó, de nagy volt a szám októberben! "Ki-nem-szarja-le-hogy-nem-működik-a-klíma?" Aztán, amikor tegnap a 200. kilométer után a kocsiból úgy szállok ki, mint az izé. A tavaszi légy asszem...
Emberek: rétegek olvadtak le rólam ma is az autópályán klíma nélkül! Rétegek! (Sajnos valószínűleg csak vízrétegek, a zsírrétegeken annyira mondjuk nem nyervékolnék. :) )

Na és erről jut eszembe! Milyen zsírréteg? ;)
Hát voltam egy futóversenyen szombaton. Mondjuk óénállat, utaztam érte 140 km-et. De mivel a kollégákkal álltunk össze váltóban lefutni a félmaratont, így tudomásul vettem: ezvan.
Nagyon nagy élmény volt: ugye egész szombaton szakadt az eső. Szóval az hagyján, hogy odaúton a zuhogó esőben nem bírtam megelőzni 4 kamiont (sorozatban mentek egymás után) 120 km-en keresztül (!), de a verseny alatt is úgy szétáztunk, hogy számomra új értelmet nyert a "bőrig ázni" kifejezés. Mindenesetre akkoris nagyon nagy élmény volt és magamhoz képest valami remeket futottam. (42 percet a 7 km-en- mostanában ennél amúgy gyengébb szinten nyomom.)

Nameghogy Petikém 7. hete jár óvodába (mínusz a múltkor 3 nap kötőhártyagyuszi, de azt nem számoljuk, mert nem a klasszik náthás-fulladós.)

Úgyhogy juhéjj, juhéjj, juhéjj!
Mindennek. (Na jó, a havi sorsjegyen pl. nem nyertem szerintem hónapok óta.)

Ui: Ja, de most jut eszembe, a múlt havin igen, egy 1000-t. :D




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése