2015. jan. 11.

Hogyan kell boldog szülinapot okozni a kedvenc férjednek? (Értsük az iróniát a közlésben, jó?)

Vagy mondjuk úgy, hogy maximálisan emlékezetessé tettem a szülinapját. És ebben akkor még irónia sincs.
Összetörtem a kocsit.
Igen, pont a születésnapján. Mert az időzítéshez úgy értek. ;)

Volt csütörtökön az a szülinap, szépen eltervezve minden, hogy mit sütök, mit veszek még meg meló után, amikor délelőtt 9 táján aztán öööö... hát... izéé... no, összetörtem Yariskát.

Az úgy volt, hogy próbálom szépíteni a dolgot, de marhára nem lehet, konkrétan belehajtottam egy Volvósba, szépen balesetezve, ahogy kell. Annyi szépítést megengedek magamnak, hogy legalább nem fékezés nélkül. Mert a végén azért nagyon fékeztem. Dehát csattant.
Kivittem a Volvos jobb hátsó kerekét, meg mösziőYaris.... brühhh...  hát megcsúnyult, na.

Ennyi a rossz.

Ezen túl, azonban elővett a mázli, mint annyiszor, komolyan mondom, olyan szerencsém van. Eleve nem történt személyi sérülés, mindkét autóval tovább lehetett menni (hát a Volvóval nyilván a szervízbe rögtön...)
Egy velem egykorú srácot vittem el oldalról, apám egy rossz szava nem volt, egy fél megjegyzést nem tett, hogy csesszem meg vagy valami. (Én biztos ideges lennék, ha valaki belémjönne hátulról, hát azzal annyi macera van!)

Aztán a rendőrök pont arra jártak, és azok is huhhh. Adtak betétlapot, segítettek mindenben, a kocsimat szétszedték, hogy útközben ne hulljanak le róla darabok, meg megnézegették, hogy mehetek-e vele. (Ja, mert ez naná, hogy nem itthon, hanem Kiskunfélegyházán volt.). Ilyeneket mondtak, hogy "nem kell aggódni, bárkivel előfordulhat!". Érted?
Meg "jajj, ez a szép kocsi, de biztos meg tudják csinálni, szép lesz megint!".
És a végén sajnálatukat fejezték ki, hogy meg kell, hogy büntessenek, de majd alulról mérik meg az árát, jó? Komolyan álmélkodtam, hogy milyen kedves emberek ezek így reggel 9 tájban.

Így megúsztam 6 büntiponttal és 15ezer büntetéssel (50ezerig terjedhetett volna). A sztorit meg annyival, hogy tapasztalat. Tudtam, hogy kezdő sofőr vagyok, valami simán történni fog, de elég komolyan reménykedtem abban, hogy egyszer majd csak úgy leviszem a tükröt vagy valami kisebb balhé lesz. (Vagy ugye a gyorshajtás... Khmm...)
Hát jó, ez nem egészen jött, be, de ennél rosszabb is lehetett volna. Ezentúl érzem, hogy jobban fogok tudni figyelni (amúgy az volt a baj, hogy rengeteget mentem már, tényleg több, mint 6000 km-et, és sajnos teljesen megszoktam, hogy már tudom, hova kell menni. Ez meg kivételesen teljesen új hely volt, kerestem az utcát és nem néztem körül.)

Úgyhogy miután elment a kedves Volvo-s srác, akit elgyaptam, meg a kedves rendőrök, utána felhívtam az autószerelőt, de mondta, ha megy a kocsi és nem folyt el semmim, akkor karosszériáshoz menjek első körben.  És ennél a pontnál voltam kénytelen Lacinak a telefonban boldog szülinapot kívánva elmesélni, hogy mellesleg Yarisom kissé megsérült (csak mert nem volt karosszériás kontaktom, tőle szereztem).

Mázli ad.425: a rendszámom gallyra ment, és másnapra (!) kaptam időpontot az okmányirodába (oda kb. két hét amúgy).

Hát igen. Szerencsehegyek. De mennyibe fog ez kerülni? Az jujj.
De, aki összetöri a kocsiját, az kussoljon, úgyhogy szépen meghunyászkodva várom a végét. Nagy levegőt veszek, ránézek a számlára, kifizetem és elfelejtjük. (Igen, még mindig mázli, mert Zeusszal, akit ugye 6 évesen vettünk meg, Laci elment a szerelőhöz és annyira jó állapotban van, hogy az olajcserén kívül semmit nem kellett vele csinálni, így onnan megmaradt a szerelőre szánt pénz. Az most el is megy.)

Laci sem vészes, mire hazaért este, abszolút megértő oldalát vette elő, néha ugyan nem bír magával és tesz olyan kijelentéseket: hogy "na, neked pont olyan UAZ kéne, azt aztán törhetnéd!". Meg "ugye, csak volt honnan örökölnie a fiadnak a rontombontomságot?" :)  De ezen túl, ő sem vészes.

Bár kisebb konfliktunk azért akadt a fényezésen, mert ő nagyon úgy gondolta, hogy marhára nem kéne lefényeztetnem a kocsin a cserélt elemeket, mert "úgyis csak szétcseszed". És ezt még azelőtt mondta, hogy kiderült volna, hogy nem csak a lökhárítót, hanem a motorháztetőt is cserélni kell. Hát na, biztos nem fogok fekete lökhárítóval és motorháztetővel járni. Na!
De ez is csak 3 mondatos konfliktus volt.

Úgyhogy megvettem neki az ajándékát, és este még remek túrótortát is sütöttem, hogy azért elmondhassam, hogy valami hasznom is volt aznap. És kész.
Azért, amikor megkérdeztem Lacit, emlékszel, hogy tavaly a 35. szülinapodra mit kaptál? Akkor elgondolkodott egy fél percre, mire eszébe jutott: "ja, akkor mentünk el egy napra Visegrádra kettesben."
Mibe, hogy jövőre azonnal tudni fogja a választ a kérdésre: "Mi is volt a 36. szülinapodon?" ;)

13 megjegyzés:

  1. Ú, most kicsit megkönnyebbültem, hogy nincs jogsim. Meg nem bánkódom annyira, hogy nincs személygépjárművünk. :) Csak kerékpárunk.
    Na de azon kissé felháborodtam, hogy Félegyházán voltál és nem szóltál, pedig látod, hogy itt még a rendőrök is jófejek, meg a volvós srác is, hát akkor gondolhatod, hogy én mekkora cuki vagyok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát gondolom! :D (Hagyjad már, még elmentem a hajléktalanokhoz a törött kocsival. Végülis meló volt. ;) )

      Törlés
  2. Hát előfordul az ilyesmi.... :) Biztos szép lesz újra a kicsi kocsid!
    De inkább azt nem mesélem el, hogy én hogy reagáltam arra a srácra, aki nyáron megtörte az akkor két hónapja vásárolt kocsinkat. :D kövérgázzal kitolatott, amit a mi bal hátsó ajtónk bánt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na most képzeld, ha egy kigyúrt-kopasz-bmw-set viszek el. Anyám, ijesztő belegondolni is. Mondjuk akkor veled se szívesen futnék össze így. :D

      Törlés
  3. :D Csak ismételni tudom magam: nem csak velem történnek ilyen kalandok, ez kicsit megnyugtat. Tényleg mázlid van, rendes volt a másik fél. Engem múltkor majdnem megvert egy pasas, mert kicsit nekicsúsztam, pici horpadás lett.Táblát nézve én voltam a hibás, gyakorlatilag ő, mert piás volt( ez utólag derült ki).Rendőrt nem hívtunk, nem lett bünti. Kocsimon egy csíkkal több lett. Másik kocsit nem kellett kifizetni. Egyébként,mikor üvöltve közeledett felém, kikaptam a gyereket a kocsiból,aki szintén üvöltött, gondoltam, meghatja a dolog. Bejött.
    Vigyázz magadra!
    Puszka: Dorisz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez jujj! Még jó, hogy volt egy bömbölő villámhárítód...

      Törlés
  4. Ó, sajnálom, de valóban, mindenkivel előfordul, aki közlekedik. Marhára tartok attól, hogy valakinek nekimegyek, vagy belémjönnek, mert ugye 3 gyerek van mögöttem, meg nem is igazán vagyok felkészülve vészhelyzetre, de ki van rá felkészülve? Meg tolatni sem tudok, anyunál múltkor szint cseréltem a kerítéssel, na de örülök, hogy mindenki rendes volt, tényleg vannak még normális emberek! Lényeg, hogy nem szabad ezen rágódni, megtörtént és kész, idővel átértékeli az ember a történteket! MInden jót, pussz, Andi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. És örülj, hogy te csak a kerítést vitted el. Állítólag mindenki visz el valamit, szóval akár neked mázlid is lehet! :)

      Törlés
  5. Én az orgonabokrot vittem el egyszer :D
    Minden jó, ha a vége jó. Fényezés meg van már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, meg. Jól sejted, az volt a legjobb buli.... (Az egy rabló tevékenység.... ;) )

      Törlés