Eszti szerda reggel felkelt, már fél 8--kor a kanapén ugrált pizsiben, azt elemezve, hogy ő mennyire szeret randalírozni.
Meg is beszéltük melegében, hogy ma a Artúrkutyásmama és Lacipapa mennek érte a bölcsibe, mert mi megyünk Petivel doktorbácsihoz.
Erre a gyermekünk (szerintem már reflexből is ilyeneket nyom): jaaaj, nagyon fogtok hiányozni!
Mondtam neki, hogy hagyjálmár, meg sem fogsz ismerni minket, amint betoppanunk érted a mamához, mert nyilván akkor is tartósan randalírozni fogsz, ugye? Hátigen.
És aztán este betoppantunk a mamáékhoz, ahol Eszti elfordult a másik irányba és kb. 5 percig szóba sem állt velünk.
Mutatta a klasszikus tüneteket, mint kacsa módjára a mama után vonulás, mama percenkénti szívatása: vagyis a semmiből fogmosás, kérek még kesudiót és mosd le mama! és a trendi: mama törölje ki a fenekemet!.
Kiderült, hogy játszótéren voltak délután (vagyis megtörtént a gyermek megvásárlása kilóra), szóval mamáék voltak a sztárok.
Aztán hazaimádkoztuk, és azóta az éjszaka óta horkol. (Vagyis beteg/beteg lesz, pontosan még nem világos.)
Úgy látszik, ez nem csak Etumama-átok...
Aztán itt a másik díszpinty...
Szenvedünk-szenvedünk Petyuszommal: nappali altatós borzalmak vannak.
Tegnap felkelt 1/4 10-kor. Ezután külön sikerélményem volt már délben lefektetni. Felriadt 40 perc múlva (néha előfordul, de mindig visszaaltatom.), most 5 percig bömbizett, én meg nem altattam vissza, gondoltam, legalább lesz délután esélyem egy kb. normális fektetésre.
Hát nem lett...
Bakker 3/4 1-kor kelt fel és 1/2 6-kor még vígan játszadozott a kiságyban. (Észrevette, hogy bizonyos pózból nyújtózkodva pofozni tudja a zenélő forgót az ágya felett. No comment. Néha be is indul...)
Én meg, háát, na, nem érek rá ilyenekre, éppen ruhaboltba készültem. (Még mindig ugyanaz a sztori.)
Aztán jött Eszti, hogy ő is jön velem. Remek buli, akkor apa csá, szórakozzál te az öcsisajttal!
Valamikor be is aludt, negyed 7-kor mi ébresztettük fel, ahogyan hazaértünk Esztivel, szóval kész!
Ma már csak egyet alszik. Pont.
9-kor kelt, kb. simán kihúzta 2-ig. Ebédeltetni azért nem volt egyszerű, látszott, hogy fáradt, de legalább kiságyba kerülve kisebb mocorgás után elaludt. Csodás! Azóta is alszik, így nagyot már nem bukhatunk, ha most kelne, akkor is kihúzza 8-ig.
Óyesskirály!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése